Blazovich László: Demográfia, jog és történelem. Válogatott tanulmányok - Dél-Alföldi évszázadok 31. (Szeged, 2013)

I. KÖZÉPKORI JOGKÖNYVEK, RENDISÉG ÉS ETNIKAI AUTONÓMIÁK

bíróság, ha a helyi jogban a fennforgó esetre nézve nem találtak a saját szokásjogukban megfelelő szabályt.

Kis kitérőként megjegyezzük, hogy a budai jog és a Sváb tükör elterjedési területe mellett a Szász tükör és a magdeburgi jog hatása is érvényesült Magyarországon, mégpedig az egykori Felvidék, a mai Szlovákia egyes területein. Elsőként az 1378-ban keletkezett Zsolnai jogkönyvet említjük,11 amelyet korábban a tescheni jog hatása alatt keletkezettnek tartottak. Ilpo Tapani Piirainen bizonyította a joggyűjtemény egy mondata alapján: „Das Recht hat man von Korppen pracht”, hogy a zsolnai jogot Korponáról vették át, illetve hozták magukkal az áttelepülők. Kérdés azonban, hogy oda honnan érkezett? Erre következtetni lehet a mű szövegvizsgálatából. A joggyűjtemény szerzője a helyi keletkezésű szabályok mellett teljes artikulusokat vett át a Szász tükörből, és a magdeburgi WeichbildrechioőX. A Weichbildkronik képezi a könyv bevezetőjét, majd következnek a Szász tükör és a Weichbildkronik egymással ötvözött szabályai. A mű tartalmazza továbbá a Szász tükör krakkói variánsának egyes részleteit. A krakkói szöveg lényegében nem más, mint a Szász tükör boroszlói változata. A Zsolnai jogkönyv a felsoroltakon túl artikulusokat tartalmaz a magdeburg-boroszlói, valamint a mag- deburg-görliczi jogból, és a szerző beillesztette még a rodenaiu-i bányajogot, amely különbözik a többi felvidéki város bányajogától. A műben található néhány, a földesúr- jobbágy jogviszonyt kifejező szabály is.12

Ugyancsak a sziléziai városok közvetítésével Magyarországra érkezett magdeburgi jog hatott az alsó-magyarországi (közép-szlovákiai) bányavárosokban: Körmöcbányán, Selmecbányán, Besztercebányán, Bakabányán, Libetbányán, Újbányán és Bélabányán. E városok Selmecbánya jogát vették át, amelynek első kézirata 1466-ból maradt fenn. A feltételezett korábbi változat a városkönyvvel és privilégiumokkal együtt az 1442- ben bekövetkezett, a várost sújtó tűzvész martaléka lett. Selmecbánya jogkönyve Iglau (Jihlava) város jogának hatását mutatja. A jogkönyv a királyoktól kapott privilégiumok alapján kialakult városi szokásjog és az Iglau-i jog írásba foglalása. Az utóbbi — mint más jogkönyvek esetében részletesen kimutatták — másodlagosan hatott, azaz olyan esetekben vették át szabályait, amelyekre a helyi jogban nem találtak megfelelő arti- kulust.13

A Szepességbe — nevében a magyar ’szép’ szavunk rejtőzik — főképp a tatárjárás után érkeztek németek Szászországból, Türingiából, Bajorországból és Sziléziából. V. István királytól 1271-ben kapták kiváltságlevelüket, amelyet I. Károly király 1317- ben erősített meg, és benne 42 helyet sorolt fel, ahol a Szepességbe érkezett hospesek

11 Das Stadtrechtsbuch von Sillein. Einleitung, Edition und Glossar von Ilpo Tapani Piirainen. Ber- lin-New York, Walter de Gruyter, 1972. (A továbbiakban: PIIRAINEN 1972.)

12 Uo. 16-17. p.

13 Ilpo Tapani Piirainen: Das Stadt- und Bergrecht von Banska Stiavnica/Schemnitz. Untersuchungen zum Frühneuhochdeutschen in der Slowakei. Oulu, Universität Oulu, 1986. (Veröffentlichungen des Germanistischen Instituts 6.); Richard Marsina: Banskostiavnické mestské a banské právo. In: Banské mestá na Slovensku. Zbornik prispevkov zo sympózia o banskych mestách na Slovensku, ktoré usporiadala. Sekcia pre dejiny miest Slovenskej historickej spolocnosti pri SAV v spolupraci so Státnym ústrednym banskym archivom v Banskej Stiavnici a so Statnym okresnym archivom v ziari nad Hronom 26-28. mája 1987 na Pocúvadle. Zostavovate a vedecky redaktor PhDr. Richard Marsina, DrSc. Posudil PhDr. RNDr. JÁN NÓVÁK CSc. ziar nad Hronom, 1990. 13-35. p.

57