Blazovich László: Demográfia, jog és történelem. Válogatott tanulmányok - Dél-Alföldi évszázadok 31. (Szeged, 2013)

I. KÖZÉPKORI JOGKÖNYVEK, RENDISÉG ÉS ETNIKAI AUTONÓMIÁK

vezheti.59 Hasonló eset játszódhatott le akkor, amikor 1486-ban Sighart Tamás özvegye, Anna és Sighart Márton megegyeztek abban, hogy az asszony a Fövényvermen lévő házat és két szőlőt haláláig használhatja, és jövedelmüket élvezheti.60 Lang István 1473-ban két szőlőt kötött le feleségének hitbérként. Hitbérből származott talán az a nyolcad szőlő, amelynek használatát a bírói szék az említett Schön János feleségének egyrészt élete végéig engedélyezte a Poczsmansberg dűlőben, másrészt elrendelte, hogy halála előtt legközelebbi örökösére hagyja.61

A női különvagyonra példaként szolgált az az eset, amikor Kastner Péter felesége férjére és gyermekeire hagyta a Saubrunn mellett lévő szőlőjét, és kikötötte, hogy az oklevelet vezessék be a Gerichtsbuch-ba.62 Ugyancsak a női különvagyont és az eltartási szerződést fedezhetjük fel abban az 1460. május 20-i esetben, amely során Sinnig Pál özvegye lányának, Dorottyának több ingatlant adott át a tanács előtt kötött szerződésben azért, hogy élete végéig gondozza és ellátását biztosítsa.63 A fenti esetek vizsgálata hívja fel a figyelmet a bejegyzések részletes jogi elemzésére és magyarázatára, ugyanis a teljes tényállást a bejegyzések általában nem hagyományozzák ránk. Sok esetben nagy körültekintéssel szükséges eljárni az értelmező magyarázatok alkalmával, amelyek nagy munkát adnak még a jövő kutatói számára.

A dologi jog körébe tartozik a szomszédjog, amely a középkor óta máig él. A Gcrichtsbuch-b'án a szomszédjogra vonatkozóan mások mellett azt a bejegyzést találjuk, amelyben 1455-ben állást foglalt a tanács: ha egy házat úgy adnak el, hogy azt a szomszédnak előzetesen nem kínálják fel eladásra, akkor abban az esetben, ha a szomszéd pert indít az ügyben, az adásvétel érvénytelen lesz.64

Ugyancsak a vagyonügyekhez tartozik a zsidó ingatlanok kérdésköre. Mint ismeretes, zsidó házat igen, külterületi ingatlant csak korlátozásokkal birtokolhatott, azonban zálogolás révén hozzájuthatott.65 Erre találunk példát az 1451. március 31-én bejegyzett esetben, amely szerint a tanács úgy rendelkezett, hogy Ernst Konrád adóssága fejében előbb Köphel bécsújhelyi zsidó kapja meg a Padernben lévő szőlőt. Utóbb, miután az adósságát a szőlő használatából származó jövedelemmel megkapta, azt át kellett adnia Kansdorfer János osztrák pincemesternek és bécsi tanácsosnak, valamint Roten- berger Vencel bécsi polgárnak.66 Feltehetően ugyancsak hasonló módon jutott Hosszú Muschel zsidó 1466-ban ingatlanok birtokába.67 Trünkel János hagyatékából három zsidó (Nachem bécsújhelyi, Hendel és az említett Muschel soproni) részesedtek 1464- ben.68

A zsidók zálogügyekhez kapcsolódása elvezet bennünket a kötelmi joghoz, amely jogághoz végeredményben a szerződések tartoznak. Mivel a középkorban a mai hitel59 GB. 175. sz.

60 GB. 479. sz.

61 GB. 427. sz.

62 GB. 234. sz.

63 GB. 215. sz.

64 GB. 141. sz.

65 Budai jogkönyv 96., 191. sz.

66 GB. 84. sz.

67 GB. 306. sz.

68 GB. 182. sz.

51