Blazovich László: Demográfia, jog és történelem. Válogatott tanulmányok - Dél-Alföldi évszázadok 31. (Szeged, 2013)
III. KÖZÉPKORI ÖRÖKHAGYÓK
bezett János nuncius helytelen ítélete ellen, Simon de Regio ügyhallgató az érsek javára ítélt.34 A fenti, a mindennapokhoz tartozó ügyintézés és bírósági procedúrák mellett bizonyára nagy örömet keltett az egyetemi tanulmányokat végzett érsek számára, hogy V. Orbán pápa 1367. szeptember 1-jei keletű bullájában I. Lajos király kérésére engedélyezte az első magyar egyetem alapítását. Az egyetem alapításának gondolata és annak szervezése valószínűleg korábban indult, ám Tamás bizonyára részt vett benne. Az egyetem felállítása abba a 14. század közepi közép-európai egyetemalapítási folyamatba tartozik, amely során a prágai (1348), a krakkói (1364) és a bécsi (1365) egyetem megszületett. Pécsett bolognai mintájú egyetemet szerveztek, amelynek jogi (kánon- és római jogi), valamint bölcsészeti fakultása volt. A pápa feltehetően a párizsi egyetem érdekeit védte a teológiai kar indításának megtiltásával, orvosi fakultás létezését bizonyító adatok pedig nincsenek. Az egyetem fenntartásáról a mindenkori magyar királynak kellett gondoskodnia, a felügyelet ellátását a pápa a pécsi püspökre bízta. A rövid életű egyetem 1390 táján szűnt meg.35 Királyának Tamás ugyancsak számos szolgálatot tett. Támogatta a Boszniában és Szerbiában az eretnekek és a török ellen folytatott küzdelmet, amelyre a pápa kérte a magyar vezetőket. I. Lajos király Lengyelországba távozásakor, 1370-ben őrá bízta helyettesítését.36 Sőt, amikor Velence a magyar király itáliai befolyásának csökkentése érdekében a padovai herceg ellen hadat indított, a megsegítésére küldött magyar sereget előbb Lackfi István, majd pedig Tamás esztergomi érsek vezette.37 Ezért nem volt Esztergomban 1372 tavaszán és nyarán, amint fentebb idézett oklevelünk bizonyítja. Tamás érsek még megérte az időt, amikor 1375-ben I. Lajos király havasalföldi hadjárata nyomán Radu vajda török támogatással benyomult a Temesközbe, amely sokat szenvedett a támadás során.38 Az érsek családi birtokainak egy részét, valamint egykori püspökségének lakóit érték az ellenség csapásai. (A török ekkor jelent meg először Magyarországon fegyveres csapataival a vajda szövetségeseként.) Tamás érsek nem sokkal ezután fejezte be életét, mert IX. Gergely pápa 1376. január 13-i kelettel nevezte ki János győri püspököt esztergomi érsekké.39 Telegdi Tamás jó „starthelyzetből” indult ahhoz, hogy a legmagasabb magyarországi egyházi méltóság székéig eljusson. Lépésről lépésre sajátította el azon ismereteket, amelyek az ő korában a tehetség és rátermettség mellett e méltóság viseléséhez szükségeltettek. Nála ezen tudás és a képességek egységben álltak, ami biztosította, hogy pápájának és királyának megelégedésére vezesse érseksége idején a magyar egyházat. (2003) 34 BÓNisSzReg 152. p., 1387. sz. 35 Levéltárak - kincstárak. Források Magyarország levéltáraiból (1000-1686). Közreadja: Blazovich László-Érszegi Géza-Turbuly Éva. Budapest-Szeged, 1998. 275-276. p. 36 Török 1859. I. 75. p. 37 Kronológia I. 221. p. 38 KristÓ Gyula: Az Anjou-kor háborúi. Budapest, 1988. 168-169. p. 39 Registrum Vaticani. Vol. 290., föl. 100. Érszegi Géza szívességéből. 422
