Blazovich László: Demográfia, jog és történelem. Válogatott tanulmányok - Dél-Alföldi évszázadok 31. (Szeged, 2013)

III. KÖZÉPKORI ÖRÖKHAGYÓK

öccseinek támogatásával a kor szemléletének és szokásainak megfelelően cselekedett, ugyanis a klérus tagjai az érsektől a plébánosig anyagi erejüknek megfelelően mások mellett törekedtek a papság utánpótlásának biztosítására a fiatalok taníttatásával és kép­zésével. Gyakran rokonságukból toborozták a papi hivatásra az arra érdemes fiatalo­kat.4 Csanád érsek e cselekedetével egyházának és családjának érdekeit egyaránt szol­gálta. Tamás születésének időpontja nem ismeretes, neve első alkalommal 1336-ban bukkant fel egy birtokcsere ügyében, amelyben nagybátyja, Csanád érsek szintén érde­kelt volt az esztergomi egyház restaurálásának ügye miatt.5 Hogy pontosan mikor, nem ismeretes, hazai iskolái mellett itáliai egyetemen folytatott jogi tanulmányokat. A tu­dományokat és jogi ismereteit nagyra értékelte, mert amikor 1369-ben I. Lajos király- lyal megerősíttette az esztergomi érsekség birtokait, a méltóságnévsorban Tamás érsek mint decretorum doctor (törvénytudó, kánonjogi doktor) szerepel. Tamás magas fokú jogi képzettsége üde színfolt az Anjou-korban, amikor a főpapok között nem találunk kánonjogi doktorokat.6 Papi pályafutásának első állomásán nyitrai főesperesként tűnt fel 1341-ben.7 1343- ban esztergomi olvasókanonok lett, és további kanonokságot bírt Esztergomban és Győrben, majd pedig jogi végzettsége elismeréseképpen a pápa az apostoli palota ügy­hallgatójának nevezte ki, amely azt jelentette, hogy a pápai udvar bíróságai elé került magyarországi ügyekben helyben járt el, ugyanis Telegdi Tamás nem tartózkodott Ró­mában. 1350 januárjában, amikor — a korábbi szakirodalom szerint — Készei vagy Fraknói, valójában Apáti Miklós esztergomi nagyprépost, választott nyitrai püspök zágrábi püspök lett, és ezért le kellett mondania esztergomi prépostságáról, Tamás ja­nuár 28-án magának kérelmezte e méltóságot a pápától. Az elnyert stallumot azonban csak néhány hónapig töltötte be, mert a közben pápai káplánná kinevezett nagyprépos­tot május 31-én VI. Kelemen pápa a Csanádi püspök székébe emelte.8 Tamás püspök, aki a pápától azt a kedvezményt kapta, hogy bármely püspökkel felszenteltetheti magát, nem járt személyesen Avignonban. Oda Skultéti Konrád nyitrai főesperest küldte, aki a nagyobb szolgálmányok fejében 20, a kisebbekért pedig 5 ara­nyat fizetett le.9 A nagyobb szolgálmányok fejében az egyévi püspöki jövedelem egy- harmadának lefizetését írta elő a Szentszék.10 Arról nincs tudomásunk, vajon Tamás püspök a teljes egyharmadot kifizette-e, ám a kis összegből következtethetünk a csaná­4 Mályusz Elemér: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon. Budapest, 1971. (Továbbiak­ban: Mályusz 1971.) 97., 171-180. p. 5 Fejér, Georgius: Codex diplomatics Hungáriáé ecclesiasticus ac civilis. I-XI. Budáé, 1829— 1844. (Továbbiakban CD) VIII/4. 194-199. p. 6 Török János: Magyarország prímása. Közjogi és történeti vázlat. I—II. Pest, 1859. (Továbbiakban: Török 1859.) II. oklevelek 48. p. XXIV. sz. 7 Csukovits in: KMTL 666. p. 8 Udvardy József: A kalocsai érsekek életrajza. Köln, 1991. Dissertationes Hungaricae ex História Ecclesiae. (Továbbiakban: Udvardy 1991.) 228. p.; Csukovits in: KMTL 52. p. 9 Juhász Kálmán: A Csanádi püspökség története. I—VIII. Makó, 1930-1947. (Továbbiakban: Ju­hász 1946.) 75-76. p. és 9. jz. 10 PÓR Antal: Újabb adatok Készei Miklós életéhez. In: Századok XX. (1906) (Továbbiakban: PÓR 1906.) 144-145. p. 418

Next

/
Thumbnails
Contents