Blazovich László: Demográfia, jog és történelem. Válogatott tanulmányok - Dél-Alföldi évszázadok 31. (Szeged, 2013)
III. KÖZÉPKORI ÖRÖKHAGYÓK
öccseinek támogatásával a kor szemléletének és szokásainak megfelelően cselekedett, ugyanis a klérus tagjai az érsektől a plébánosig anyagi erejüknek megfelelően mások mellett törekedtek a papság utánpótlásának biztosítására a fiatalok taníttatásával és képzésével. Gyakran rokonságukból toborozták a papi hivatásra az arra érdemes fiatalokat.4 Csanád érsek e cselekedetével egyházának és családjának érdekeit egyaránt szolgálta. Tamás születésének időpontja nem ismeretes, neve első alkalommal 1336-ban bukkant fel egy birtokcsere ügyében, amelyben nagybátyja, Csanád érsek szintén érdekelt volt az esztergomi egyház restaurálásának ügye miatt.5 Hogy pontosan mikor, nem ismeretes, hazai iskolái mellett itáliai egyetemen folytatott jogi tanulmányokat. A tudományokat és jogi ismereteit nagyra értékelte, mert amikor 1369-ben I. Lajos király- lyal megerősíttette az esztergomi érsekség birtokait, a méltóságnévsorban Tamás érsek mint decretorum doctor (törvénytudó, kánonjogi doktor) szerepel. Tamás magas fokú jogi képzettsége üde színfolt az Anjou-korban, amikor a főpapok között nem találunk kánonjogi doktorokat.6 Papi pályafutásának első állomásán nyitrai főesperesként tűnt fel 1341-ben.7 1343- ban esztergomi olvasókanonok lett, és további kanonokságot bírt Esztergomban és Győrben, majd pedig jogi végzettsége elismeréseképpen a pápa az apostoli palota ügyhallgatójának nevezte ki, amely azt jelentette, hogy a pápai udvar bíróságai elé került magyarországi ügyekben helyben járt el, ugyanis Telegdi Tamás nem tartózkodott Rómában. 1350 januárjában, amikor — a korábbi szakirodalom szerint — Készei vagy Fraknói, valójában Apáti Miklós esztergomi nagyprépost, választott nyitrai püspök zágrábi püspök lett, és ezért le kellett mondania esztergomi prépostságáról, Tamás január 28-án magának kérelmezte e méltóságot a pápától. Az elnyert stallumot azonban csak néhány hónapig töltötte be, mert a közben pápai káplánná kinevezett nagyprépostot május 31-én VI. Kelemen pápa a Csanádi püspök székébe emelte.8 Tamás püspök, aki a pápától azt a kedvezményt kapta, hogy bármely püspökkel felszenteltetheti magát, nem járt személyesen Avignonban. Oda Skultéti Konrád nyitrai főesperest küldte, aki a nagyobb szolgálmányok fejében 20, a kisebbekért pedig 5 aranyat fizetett le.9 A nagyobb szolgálmányok fejében az egyévi püspöki jövedelem egy- harmadának lefizetését írta elő a Szentszék.10 Arról nincs tudomásunk, vajon Tamás püspök a teljes egyharmadot kifizette-e, ám a kis összegből következtethetünk a csaná4 Mályusz Elemér: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon. Budapest, 1971. (Továbbiakban: Mályusz 1971.) 97., 171-180. p. 5 Fejér, Georgius: Codex diplomatics Hungáriáé ecclesiasticus ac civilis. I-XI. Budáé, 1829— 1844. (Továbbiakban CD) VIII/4. 194-199. p. 6 Török János: Magyarország prímása. Közjogi és történeti vázlat. I—II. Pest, 1859. (Továbbiakban: Török 1859.) II. oklevelek 48. p. XXIV. sz. 7 Csukovits in: KMTL 666. p. 8 Udvardy József: A kalocsai érsekek életrajza. Köln, 1991. Dissertationes Hungaricae ex História Ecclesiae. (Továbbiakban: Udvardy 1991.) 228. p.; Csukovits in: KMTL 52. p. 9 Juhász Kálmán: A Csanádi püspökség története. I—VIII. Makó, 1930-1947. (Továbbiakban: Juhász 1946.) 75-76. p. és 9. jz. 10 PÓR Antal: Újabb adatok Készei Miklós életéhez. In: Századok XX. (1906) (Továbbiakban: PÓR 1906.) 144-145. p. 418