Blazovich László: Demográfia, jog és történelem. Válogatott tanulmányok - Dél-Alföldi évszázadok 31. (Szeged, 2013)
III. KÖZÉPKORI ÖRÖKHAGYÓK
A források ezután több mint egy évtizedig hallgatnak Siklósi Péterről. 1313 tavaszán adnak hírt róla újból. Ekkor már baranyai ispánként a Siklós és Harsány közötti úton tört rá szervienseivel Viszlai Dabramer fia Jakab mesterre és szervienseire. Két embert megöltek, négyet megsebesítettek és többet elfogtak.12 Fogott bírák és a pécsi káptalan közbejöttével a hatalmaskodás ügyét úgy rendezték el, hogy Péter mester a Szigetvártól északra, Almamellék mellett fekvő Szentegyed birtokból 100 márka értékű birtokrészt adott Jakab mesternek az ott fekvő két faluval, Szentegyeddel és Makófal- vával együtt. E hatalmaskodási ügyről — bizonyára elrendezték — többet nem hallunk, ám a pécsi káptalan még többször fog szerepelni Péter mester ügyeiben, feltehetően hozzájuk volt bizodalma. 1313-ban még két alkalommal tájékozódhatunk ügyeiről. Májusban Gyönki László fia Miklós Bán fia Miklósnak 100 márkáért eladta Bója és Babócsa földjeit. Az utóbbi Péter mester Harsány és Ebesharsány birtokainak szomszédságában feküdt.13 Lampert országbíró szeptember 29-én kiadott okleveléből pedig arról értesülünk, hogy a baranyai ispán Jakab fia Jánossal perlekedett, ám az ügyet elhalasztották, mivel az országbírót a király Budára rendelte, és az ügy ott fog folytatódni.14 Ez utóbbi per hosszan elhúzódhatott, mert 1318. december 9-én a Jakab fia János és társaival kapcsolatos, valamint egyéb peres ügyei vitelére egy évre ügyvédéül vallotta szerviensét, Koppányi Pált, aki már 1313-ban is képviselte Jakab fia Jánossal szemben.15 1319-ben újabb birtokügye révén hallunk róla. Július 18-án a Szakálasnak mondott Sándor fia Istvánnak 1322. november 11-ig 29 márkáért elzálogosította Nagyvölgy birtokát, amely Almamellék mellett délnyugatra feküdt,16 Péternek ezen túl még egy évig lehetősége volt visszaváltani a birtokot 15 márka ráfizetéssel. Az oklevél sajátos egyezséget örökített meg. Ha Szakálas István jobbágyai szőlőt telepítenek a területre, azt a visszaváltás után is birtokolhatják, és a tizeden kívül semmit sem tartoznak fizetni a pécsi káptalannak, aki előtt a szerződést kötötték.17 1325. a következő év, amelyből hét oklevél ad hírt Péter mester tevékenységéről. Március 12-én Sándor országbíró parancsára idézte meg a királyi ember a Siklós melletti Sári falu — amely ma puszta — ügyében Becsei Imrével és Egyeddel, valamint Imre fiaival, Töttössel és Vesszőssel szemben.18 Ugyancsak Sándor országbíró okleve12 Kristó Gyula (szerk.): Anjou-kori oklevéltár. Documenta res hungaricas tempore regum Andega- vensium illustrantia. III. 1311-1314. Budapest-Szeged, 1994. (továbbiakban: Anj-oklt. III.) 501. sz., Engel Pál: Magyarország világi archontológiája 1301-1457. Budapest, 1996. (továbbiakban Engel 1996.) I. 102. P13 Kristó Gyula (szerk.): Anjou-kori oklevéltár. Documenta res hungaricas tempore regum Andega- vensium illustrantia. IV. 1315-1317. Budapest-Szeged, 1996. (továbbiakban: Anj-oklt. IV.) 525. sz. 14 Anj-oklt. IV. 610. sz. 15 Kristó Gyula (szerk.): Anjou-kori oklevéltár. Documenta res hungaricas tempore regum Ande- gavensium illustrantia. V. 1318-1320. Budapest-Szeged, 1998. (továbbiakban: Anj-oklt. V.) 326. sz. 16 Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. A-CS. Budapest, 1963. (továbbiakban: Györffy 1963.) 345-346. p. 17 Anj-oklt. V. 536. sz. 18 GÉczi Lajos (szerk.): Anjou-kori oklevéltár. Documenta res hungaricas tempore regum Andega- vensium illustrantia. IX. 1325. Budapest-Szeged, 1997. (továbbiakban: Anj-oklt. IX.) 90., 94. sz. 410
