Blazovich László: Demográfia, jog és történelem. Válogatott tanulmányok - Dél-Alföldi évszázadok 31. (Szeged, 2013)
II. KÖZÉPKORI MEZŐVÁROSOK ÉS VÁROSLAKÓK AZ ALFÖLDÖN
vagy valós érdeket sértett. Mindezen ügyekben a megyegyűléseken és a királyi udvarban Sadobrics képviselte az őrgrófot.53 1527-ben az állami adó elengedése ügyében járt közbe eredménytelenül Ferdinánd királynál. Szalaházy egri püspöknél az 1527-ben ki nem fizetett tizedek ügyében fáradozott, valamint képviselte urának azon szándékát az udvarnál, hogy Ferdinánd király juttassa neki Czibak Imre birtokainak azon részeit, amelyek a gyulai uradalom szomszédságában találhatók.54 1527-28-ban, miután a király Brandenburginak adta Békés megye főispáni tisztét, annak kihirdetését az ellenséges érzületű megye közgyűlésén az őrgróf szintén Sadobricsra bízta. Nem is sikerült céljuk elérése az első alkalommal, csak miután a megye fellebbezését elhárították az udvarnál.55 Urának szolgálata mellett saját ügyeiről sem feledkezett meg. Miután Czibak püspök Sadobrics váradi kanonokságát a János királyhoz és hozzá pártolt péli plébánosnak adta, 1528-ban ostromolni kezdte a marchió, hogy adományozza neki a péli plébániát, amelynek jövedelmeit már lefoglalta.56 Az ura ügye mellett kiálló szervitor anyagi veszteségéért ily módon próbálta kárpótolni magát annak segítségével. Hogy kortársaihoz hasonlóan csak anyagi érdekektől vezérelve cselekedett, azt jól bizonyítja a vári bíró és jobbágyok által a marchiómk küldött panaszos levél, amelyben leírják, hogy zaklatásai miatt már 16 jobbágy eltávozott a faluból, ugyanis pénzben és terményekben sokat, a törvényes járandóságon felül követel. Kérték urukat, hogy szabadítsa meg őket a zsarnok plébánostól.57 Sadobrics, bár mindvégig hűségesen szolgálta urát, végül, mikor nem látta tovább értelmét a Czibak Imre által folytatott ostrom idején a védekezésnek, megegyezett Czi- bakkal a vár átadásáról, amelynek fejében visszakapta a váradi kanonokságot, és jutalomképpen egy gyulai oltárigazgatóságot is nyert.58 Ezek után hinnünk kell Marchard Kontz puskaművesnek, Brandenburgi emberének: maiagai bort iddogálva ülte meg társaival a vár átadását. Ezzel a képpel lép ki történetünkből, ugyanis a források a további sorsáról hallgatnak.59 Sadobrics Péter számunkra a papi pályát választó, tehetsége révén felemelkedni vágyó 16. századi ember típusa, aki világi szolgálatba állt, hogy pályáján előre jusson. Képességei révén az uradalmi hierarchiában a csúcsra jutott, várnagy és udvarbíró lett. Otthonosan mozgott a királyi és nemesi udvarokban, megye- és országgyűléseken. Bár felszentelt pap volt,60 kiismerte magát az egyházi és világi élet területén egyaránt. Kortársaihoz hasonlóan átjárható volt számára mindkét világ. A jövedelmeket illetően — mint Mályusz Elemér rámutatott — a kanonoki stallu- mok és a gazdagabb plébániák hasonlítottak egymáshoz.61 A két stallum betöltéséhez ugyancsak egyforma (kánon- és civiljog) ismereteket kívántak meg. Ennek következté53 Uo. 79., 81-85., 94. p. 54 Uo. 96-99. p. 55 Uo. 100-102. p. 56 GYO 141., 159. sz.; 142., 161. sz. 57 GYO 148-149., 169. sz. 58 Karácsonyi, Békésvármegye 112. p. 59 A Békés Vármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulat Évkönyve 1893. 19-32. p. 60 GYO 149., 170. sz. 61 Mályusz, Egyházi társadalom 130. p. 374
