Blazovich László: Demográfia, jog és történelem. Válogatott tanulmányok - Dél-Alföldi évszázadok 31. (Szeged, 2013)
II. KÖZÉPKORI MEZŐVÁROSOK ÉS VÁROSLAKÓK AZ ALFÖLDÖN
alján helyezkedett el, tehát kiesik vizsgálatainkból, hiszen a hegység és síkság találkozásánál más telepítési tényezők játszottak közre, mint a síkságon. A fennmaradó 89 közül csak néhány: Libec, Basarág, Telki, Cuca, Lába, Bő és Pereg estek a folyóktól távolabbi vidékekre, a többiek a főfolyókhoz közel eső rétségi területre lokalizálhatok. Egyszerű és tetszetős lenne az a következtetés, hogy a régiót a főfolyók mellett lakták csak, a belső vidéken pedig alig volt település. Erősítené ezt a feltevést az is, hogy a tagoltabb, építőanyagban is gazdagabb Rétség alkalmasabb volt az emberi élet fenntartására, a folyók pedig biztosították a közlekedés feltételeit. Ez valóban mind igaz, azonban nem zárja ki azt, hogy a régió területe belül is lakott legyen. A régészeti terepbejárások a volt szarvasi járásról (Jankovich B. Dénes), Orosháza és Szentes vidékéről (Kovalovszki Júlia) és Hódmezővásárhely környékéről (Galántha Márta, Vályi Katalin), valamint Makó vidékéről (Horváth Ferenc) készültek.7 Ha az eredményeiket összegző térképekre tekintünk, az első az, amit észrevehetünk, hogy a régió belsejében is számos település nyomát találjuk. Tehát nemcsak a folyók mentét, a távolabbi területeket is lakták a középkor első századaiban, ha gyérebben is mint a folyók menti részt. Akár a Rétségen, akár a Mezőségen akadt település a vizektől távolabb is. Az élethez szükséges vizet itt a lakosok minden bizonnyal a már említett kutakból nyerték. A helynevekben fennmaradt kutak emlékén túl egy középkori adatunk van arra is, hogy a kiszáradt érben kutat ástak. 1394-ben Fövényes, Vadad, Erdőhegy, Görbe és Királyi határjárásokon egy, a Horgas-érben lévő kút helyét is feljegyezték a határjárók.8 Curis et laboribus Johannis Karácsonyi et Samuelis Borovszky. Budapest, 1903. (A továbbiakban: Johannis Karácsonyi et Samuelis Borovszky 1903.) 165. p.]; Gyoroc (Uo. 165. p.) Libec (Uo. 266. p.) Ica (Uo. 258. p.) Guar, Tolvaj (Uo. 324. p.) Fazekasvaránd (Uo. 324. p.) Szar (Uo. 323. p.) Soluhan (Uo. 269. p.) Csal (Uo. 45. p.) Kopáncs (Uo. 42. p.) Keczer (Uo. 88. p.) Makra, Hegyes, Tárcsa, Basarág (Uo. 101., 361., 249. p.) Gab, Kondoros (Uo. 355., 346. p.); Csika [Árpád-kori új okmánytár. Codex dip- lomaticus Arpadianus continuants. I—XII. Szerk.: Wenzel Gusztáv. Pest-Budapest, 1860-1874. (A továbbiakban: Wenzel 1860-1874.) XI. 220. p.]; Anyaszihond, Jenő, Szöllős, Telki, Szerhet, Várajt, Vári, Kra- kó [Hazai okmánytár. Codex diplomaticus patrius. VI-VIII. Szerk.: Nagy Imre-Ipolyi Arnold-Véghely Dezső. Budapest, 1876-1891. VI. 24-26. p.]; Gedős, Hód, Kopáncs [G. FEJÉR 1829-1844. IV/2. 229.]; Bő, Cuca, Lába, Tímár, Serjén, Babos, Varsány, Elek, Chomud, Ynok, Bata földje, Bug földje, Izsák földje, Ulma földje, Scep földje, Resuga földje, Dingonog földje, Kesey, Koyan, Álba, Kendkud, Opus, Kupa, Bag, Ludylevscekura (?) [Hazai okmánytár. Codex diplomaticus patrius. I-IV. Szerk.: Nagy Imre-Paur Iván- Ráth Károly-Véghely Dezső. Győr, 1865-1873. I. 12-13. p.]; Fegel [Wenzel 1860-1874. VII. 60. p.] 7 Jankovich B. Dénes: A szarvasi járás régészeti topográfiája. Kézirat az MTA Régészettudományi Intézetében. (A továbbiakban: Jankovich B. Dénes. Kézirat); Kovalovszki Júlia: Régészeti adatok Szentes környékének településtörténetéhez. Régészeti Füzetek Se. I. 5. Budapest, 1957. (A továbbiakban: Kovalovszki Júlia 1957.), Kovalovszki Júlia: Orosháza története a magyar középkorban. In: Orosháza története I. Szerk.: Nagy Gyula. Orosháza, 1965. 175-203. p. (A továbbiakban: Kovalovszki Júlia 1965.); Galántha Márta-Vályi Katalin: A város és környékének középkori régészeti topográfiája és településtörténete. In: Hódmezővásárhely története I. Szerk.: Szigeti János. Hódmezővásárhely, 1984. 267- 276. p. (A továbbiakban: GALÁNTHA MÁRTA-VÁLYI KATALIN 1984.); HORVÁTH FERENC: Makó északkeleti határának régészeti lelőhelyei 7. Honfoglalás és középkor. A Móra Ferenc Múzeum kézirattára (A továbbiakban: Horváth Ferenc. Kézirat.). 8 Oklevelek Temes vármegye és Temesváros történetéhez. Pozsony, 1896. Szerk.: Pesthy Frigyes. (A továbbiakban: Pesthy Frigyes 1896.) 146. p. 316
