Blazovich László: Demográfia, jog és történelem. Válogatott tanulmányok - Dél-Alföldi évszázadok 31. (Szeged, 2013)
II. KÖZÉPKORI MEZŐVÁROSOK ÉS VÁROSLAKÓK AZ ALFÖLDÖN
konságba került, ugyanis Aragóniái Aloizia és Frangepán Bernét lánya, Mária Magdolna a jegyese volt.18 A Dengelegi Pongráczok idejében épült fel a szabadkai kastély, ugyanis Szerémi György Magyarország romlásáról szóló munkájában Corvin Jánosról írva mások mellett megemlítette, hogy II. Ulászló király neki adományozta Szabadka várát.19 Maga az épület jelentős erősség nem lehetett, mert 1524-ben toronynak vagy háznak, illetve kőből készült nemesi curianak, azaz udvarháznak nevezte Török Bálint, amikor elzálogosította rokonainak, Sulyok Istvánnak és Balázsnak a szabadkai uradalmat.20 A kastély, amely az uradalom központjának a szerepét töltötte be, nyilvánvalóan jól megerősített épület volt, itt laktak az uradalom fő tisztségviselői: a várnagy, az udvarbíró, a kulcsár, a porkoláb és mások. A fegyvertárat és az egyéb raktárakat és magtárakat is itt helyezték el. A tisztségviselőkön kívül néhány egyéb alkalmazott, valamint katona teljesített szolgálatot a kastélyban. A belső cselédség bizonyára a falakon kívül lakott. A 15. században vidékünkön nem egy ilyen emeletes kőház, kastély épült, így például Hődvásárhelyen, Szegen, Tomposon és máshol, amelyek uradalmi központ szerepet töltöttek be. Erősség jellegük uraik számára másodlagos szerepet játszott. A szabadkai uradalmat (is) a Dengelegi Pongráczok alakíthatták ki. Mátyás király említett adománylevelében ugyanis sem a vár, sem az uradalom nem szerepelt. 1502- ben, amikor Corvin János, aki csak egy évvel korábban kapta a királytól, már a tartozékokat (Madaras, Tavankút, Sebestyénegyház és Veresegyház) is felsorolta.21 Természetesen nem zárhatjuk ki azt sem, hogy a Hunyadiak hosszú negyed százados földes- urasága idején megindult az uradalom és központjának a kialakítása, amire Hunyadi János tágabb vidékünkön a hódvásárhelyi és a szentandrási (Békés megye) uradalmak létrehozásával példát adott. A Dengelegi Pongráczok szabadkai földesuraságának mindössze utolsó éveiből maradtak ránk adatok. Az előző időszakból csupán annyi ismeretes, hogy Pongrácz János — 1476-ban a király lakodalmán érte utói a halál22 — után fia lépett atyja örökébe, és lett a szabadkai uradalom gazdája. Pongrácz Mátyás 1497. november 26-án az erdélyi Fehér megyében fekvő, Dyod várához tartozó Mindszent nevű birtokát, amelyet apja adományából korábban is bírt, felesége, Perényi Orsolya kezdeményezésére Tor- dai Kis Péternek, szabadkai háza udvarbírájának adta, apjának, az erdélyi vajdának és anyjának, Erzsébetnek tett szolgálatai fejében — a további szolgálat kötelezettségével. Kikötötte még azt is, hogy életében felesége, néhai Walkay György leánya, Zsófia is használhassa, de halála után vissza kell szállnia reá vagy örököseire. A király 1498. június 2-án erősítette meg az adományozást, a birtokba iktatást 1499. április 8-án vé18 E. Kovács Péter: A Hunyadi család. In.: Hunyadi Mátyás. Emlékkönyv Mátyás király halálának 500. évfordulójára. Budapest, 1990. 45. p. 19 Szerémi György: Magyarország romlásáról. Monumenta Hungarica V. Budapest, Magyar Helikon. 1961. 53. p. 20 Bessenyei József: Enyingi Török Bálint. Budapest, 1994. (Továbbiakban: Bessenyei 1994). Oklevéltár 6. sz. 21 Dl. 88 672., 88 874. 22 Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. C-Gy. Pest, 1858. 278-279. p. 305
