Blazovich László: Demográfia, jog és történelem. Válogatott tanulmányok - Dél-Alföldi évszázadok 31. (Szeged, 2013)
II. KÖZÉPKORI MEZŐVÁROSOK ÉS VÁROSLAKÓK AZ ALFÖLDÖN
SZABADKA FÖLDESURAI A KÖZÉPKORBAN* 1391. május 7-én Losonczi István macsói bán bírósági közgyűlést tartott Bodrogon Bodrog vármegye nemesei számára. A bírósági közgyűlést a közrend megromlásának kiirtása miatt hívta össze. Eme közgyűlésen mint tolvajt a szabadkainak mondott Ágostont, Pákái László fia András jobbágyát, András szolgáját is levelesítették, ami azt jelentette, hogy mint törvényen kívül helyezettet, bárki elfoghatta és megölhette.* 1 A Losonczi István által kiadott oklevél azon túl, hogy Szabadka neve itt szerepel először a forrásokban, számunkra több olyan kérdést vet fel, amelyeket közelebbről meg kell vizsgálni témánk érdekében. Mindenekelőtt megtudjuk belőle, hogy Szabadka az oklevél keletkezésének idejében Bodrog megyéhez tartozott, amelynek ispánja Losonczi István volt, aki mint macsói bán látta el a bodrogi ispán tisztét is. A korabeli Magyarország déli megyéi közül ugyanis Szerem, Pozsega, Valkó, Verőce, Bács, Bodrog és Baranya, továbbá nem egy alkalommal Tolna — feltehetően védelmi szempontok miatt — a macsói bán joghatósága alá tartoztak. Korábban a szlavón, de az 1320-as évektől már a macsói bán rendelkezett felettük. Mindez azt is jelentette, hogy a horvát és szlavón bánhoz, valamint az erdélyi vajdához hasonlóan önálló bírói székkel rendelkezett.2 Ilyen módon tarthatott bírósági közgyűlést (congregatio generalis), amely egyébként csak a nádor jogában állott, illetve a király alkalmanként másokat is kirendelhetett lebonyolítására.3 A 13. század utolsó harmadában alakult ki a nádori közgyűlés, amelyeket a nádor egy vagy több megye számára tartott, és a vidéki bíráskodás legfontosabb fóruma volt a 15. század közepéig. Utána jelentősége csökkent, és Mátyás király 1486-ban szüntette meg Decretum májusában. A nádor királyi parancsra tartotta. Idejét és helyét, amely utóbbi általában olyan település szélén volt, ahol megyegyűlést is szoktak tartani, ugyanis a rajta megjelent nagy tömeg miatt a településeken belül megfelelő hely általában nem állt rendelkezésre, előre kihirdették. Főként bűnügyekkel foglalkozott, de birtok- és más ügyeket is tárgyalt. A nádor a megyés ispánnal, a szolgabírákkal és a helyKöszönetet mondunk Magyar László szabadkai főlevéltárosnak, aki a korszakra vonatkozó oklevelek gyűjtését a benne szereplő Hegedűs Antal és Trostovszky Gabriella által készített fordításokkal rendelkezésünkre bocsátotta. 1 A zichi és vásonkeői gróf Zichy-család idősb ágának okmánytára. Codex diplomaticus domus senio- ris comitum Zichy de Zieht et Vásonkeö. Szerk.: Nagy Imre, Nagy Iván, Véghely Dezső, Kämmerer Ernő, Lukcsics Pál. I—XII. Pest, Budapest, 1871-1931. IV. 397. sz. (Továbbiakban: Zichy7 Magyar fordítása: Kapocs NÁNDOR-Kőhegyi Mihály: Katymár és környékének középkori oklevelei a Zichy okmánytárban. Baja, 1983. 88-90. p. 2 Hajnik Imre: A magyar bírósági szervezet és perjog az Árpád- és vegyesházi királyok alatt. Budapest, 1899. 141-142. p. 3 Uo. 66-67. p. 301