Blazovich László: Demográfia, jog és történelem. Válogatott tanulmányok - Dél-Alföldi évszázadok 31. (Szeged, 2013)

I. KÖZÉPKORI JOGKÖNYVEK, RENDISÉG ÉS ETNIKAI AUTONÓMIÁK

Ssp. Ldr. II. 5. sz.

II. 5. § 1. Swe egenes also vele hevet, dat beter is den sin wergelt, binnen deme gerichte, de ne darf nenen borgen setten, of men ene um ungerichte beklaget.

II. 5. § 2. Over virtenacht seal men scult gelden, de men vor gerichte wint; gewedde over ses weken; bute na deme gewedde over virtenacht. Wint aver de man sine bute er deme wedde, men seal se testen over ses weken, unde dat gewedde dar na over virtenacht. To des huse seal men it gelden, deme men it sculdich is, bi sunnen seine, of he hus binnen deme gerichte hevet, oder to des richteres naesteme hus, of jene dar ungehuset is.

Geld in 14. Tagän verrichten. Und leügnet er ihm seines Geldes? So soil Er sich selb dritt entsprechen in 14. Tagen vor ihm, und Erihm den Zug laßen will, deme der ihn beklagt, deß ist er gewärtich.

ZVS 20. sz.

Ob einer zu dem andern ein schlechte Klag um Geldschuld führet, was daß Recht sey?

So einer allein zu einem klagt, um Geld, ein schlechte Klag bekennt Er ihm seines Geldes; Er soil es in 14. Tagen gelten. Und leügnet er es ihm, so soli er in 14. Tagen ein Recht darthun.

Hasonló módon foglalt állást a Budai jogkönyv 302. artikulusa.61 A tizennégy napos határidőt akkor is alapnak tekintették, ha az adós elhagyta az illető helységet a kölcsön megadása nélkül. Ez esetben a feleségét kötelezték, hogy háromszor tizennégy nap, majd ennek elteltével, egy hónap alatt kerítse elő a férjét. Ha ez nem sikerült, kötelezték az asszonyt a pénz megfizetésére.62 A jótállót a kikötött időpont letelte után a bíróság előtt lehetett kötelezni a pénz megfizetésére, illetve letét adására.63 Hasonló módon rendelkezett a Budai jogkönyv 303. artikulusa.64 A követelését a hitelező az esedékesség lejárta után három nappal kezdeményezhette, és a tartozást a bíró előtt három napon át követelhette, valamint azért zálogot kérhetett.65 Az artikulusok egybecsengenek a Szász tükör tartományi jogának megfelelő szabályával.66 Ugyancsak három nap után követelhette a bérét az, akinek azt nem fizették ki. E szabály tudósít arról, hogy a Szepesség városaiban és falvaiban bérmunkásokat, napszámosokat és cselédeket is alkalmaztak; életkörülményeikről, számukról azonban általában hallgatnak a források. Ide kapcsolható a 84. szabály, amely szerint a szolgák az urukat egy teljes

61 Budai jogkönyv 302. sz.

62 ZW 18. sz.

63 ZW 22. sz.

64 Budai jogkönyv 303. sz.

65 ZW23. sz., 24. sz.

66 Ssp. Ldr. I. 70. 2. sz.

27