Blazovich László: Demográfia, jog és történelem. Válogatott tanulmányok - Dél-Alföldi évszázadok 31. (Szeged, 2013)
II. KÖZÉPKORI MEZŐVÁROSOK ÉS VÁROSLAKÓK AZ ALFÖLDÖN
Debrecenben, bár lakói jobbágy jogállásban éltek, szemben a gyulai eljárással, a parasztpolgárok magánjogi viszonyaikban a városi jog szerint cselekedtek. Az adásvételekben a nők és férfiak különbségtétel nélkül vehettek részt. Az örökítésben szintén a királyi szabad városokban hatályos szabályok érvényesültek főszabályként. Ez esetben a jegyzőkönyvbeli bejegyzések szűkszavúsága miatt további jogesetek vizsgálatára és elemzésére van azonban szükség. Az örökítés és adásvétel tekintetében nem a földesúr szabott korlátokat, hanem az, hogy a város polgárainak közössége birtokolta a szántókat és a városhoz közel fekvő területeket. A polgárok adójuk mennyiségének megfelelő nagyságú földdarabot kaptak belőle, amelyet nem idegeníthettek el. A nagy kiterjedésű külső legelőket ugyancsak közösen birtokolták, illetve bérelték, amik az egyéni tulajdonlásban jelentős korlátokat jelentettek. A fentiekben elvégzett vizsgálataink után megállapíthatjuk, hogy nem pusztán a közjog, hanem a magánjog tekintetében úgyszintén jelentős eltérések álltak fenn tárgyalt korszakunkban a királyi szabad városok, valamint a földesúri hatalom alatt állók között. Sőt a két kategórián belül ugyancsak jelentős különbségek mutatkoznak. Mindez arra int bennünket, hogy az alkalmazott magánjog tekintetében — közjogi helyzetéhez hasonlóan — minden város viszonyait egyenként célszerű vizsgálat alá venni. Külön figyelmet érdemel továbbá, hogy a városban élő nemesek városi ingatlanaik és ingóságaik felett polgárként rendelkeztek akár adásvétel, akár örökítés esete forgott fenn. Az egyes városokban fennállt különféle magánjogi viszonyokat — bár a főszabályok érvényesültek az egyes kategóriákon belül — az élet alakította ki. Csak a mai ember számára, aki e tekintetben egy országon belül jogegységben él, sajátos helyzet ez. Álláspontunk megerősítésére szolgál, hogy a Római Birodalomban hasonló rendszer állt fenn. Egy római polgár, aki pl. athéni polgár is volt egyúttal, a birodalomban az előbbi, Athénban pedig a helyi jog hatálya alatt állt.55 (2009) 55 Detlef Liebs freiburgi városi jogász professzor előadása Szegeden az Állam- és Jogtudományi Karon 2007. szeptember 17-én. 262
