Blazovich László: Demográfia, jog és történelem. Válogatott tanulmányok - Dél-Alföldi évszázadok 31. (Szeged, 2013)
II. KÖZÉPKORI MEZŐVÁROSOK ÉS VÁROSLAKÓK AZ ALFÖLDÖN
Jarmanelekszállása törvényes kapitányának találták, ezért őt Zsigmond király megerősítette kapitányi tisztségében.4 Számunkra az oklevél topográfiai adatai mellett az a hír fontos, hogy szláv, feltehetően a törökök elől menekült délszláv elemek is feltalálhatok voltak már a 15. század elején a kunok között, mégpedig tisztségviselőként. Az említett Miser János családjának más tagjai is előbukkannak oklevelekből. Vagyonos emberek voltak, ezért emelkedhettek ki környezetükből. A kereskedő, iparos család tagjainak dolgairól nem egész 70 évnyi időből 3 oklevél maradt fenn. Szegedi Máté Misrer Pape-t 100 aranyforint átvételéről nyugtatta 1448. április 30-án, a már említett Miser János szegedi bíróról Mátyás király 1462. augusztus 17-i okleveléből értesülünk, Miser Mihály pesti szűcsmesterrel pedig a budai káptalan 1511. október 13-i okleveléből ismerkedhetünk meg: a budai káptalan előtt Perczely másnéven Zewch-nek mondott Antal pesti lakos kiegyezik Zewch Barnabás pesti lakossal, a szűcs céh mesterével a vasárnapi céhnapok rendezése miatt keletkezett perükben. Perczely Antal visszavonja minden keresetét, amelyet bármely bírónak benyújtott Zewch Barnabás, Zegedy Pál, Myser Mihály és Beke Ferenc pesti lakosok, céhtársai ellen, Zewch Barnabás pedig megtéríti Antalnak az ezzel járó kiadásait.5 Jellegzetesen mezővárosi polgári karriert futott be a Miser család, amint az oklevélből kiderül. Az első tag, Misser Papé talán mint marhával kereskedő szabad kun került kapcsolatba a szegediekkel, sőt feltehetően maga is a közeli kereskedő városba költözött. Talán fia lehetett Miser János, aki gazdasága és rátermettsége révén a bíróságig vitte Szegeden, az unoka vagy dédunoka pedig már Pesten, a legfontosabb magyar városok egyikében élt mint szűcs mester. Tehát valódi polgár lett, és talán mestersége sem véletlenül a szűcs lett. Az állattenyésztést és a kereskedést sem hagyhatta el, hiszen köre, rokonsága tovább folytatta, ugyanis az oklevélben szereplő Zegedi Pál, akinek circumspectus, azaz tekintetes a titulusa, fiaival, ugyancsak a budai káptalan előtt Mayoshazai Bokor Páltól megvette a Fejér megyei Solt székben lévő Ilbew pusztai részét 75 forintért 1518. április 19-én, 1520. április 14-én pedig fiaival, Józseffel és Imrével zálogba vette Hernad-i Barath Mátétól Pezer-i Chazar Balázs özvegyének, Katalin asszonynak a Pest megyei Pezer és Way birtokon lévő földjeit, amelyeket szintén állattenyésztés céljára szerzett meg.6 A Miser család és rokonsága a felemelkedés egyik bevett, normális útját járta a 15. századi Magyarországon, egyúttal kiszakadva korábbi közösségéből a magyar társadalomba illeszkedett be. Szegeden nemcsak a Miser (Mizser) család neve bukkan fel a környékről bevándorolt kunok közül. A Kun utca — amely az Alsóváros egyik utcája volt, és neve hosz- szú ideig fennállt — elnevezése egyes vélemények szerint a Kun családtól származik. Talán éppen az általunk is ismert Kun Antal családjától.7 Az sem kizárható természetesen, hogy az utca az ott lakó kunokról vette a nevét. Az 1522. évi tizedjegyzékben a Kun utca lakói között Mizser Ferenc nevével találkozunk, sőt Mássá Mihály nevének hangzása is közel áll a Majsa-hoz. Akárhogyan is áll a dolog, számunkra ezen adat is 4 Uo. 41-43. p.; Érszegi Géza: Adatok Szeged középkori történetéhez. In: Tanulmányok Csongrád megye történetéből VI. Szeged, 1982. 18. p. 5 Érszegi Géza i. m. 21., 37., 45. p. 6 Uo. 45. p. 7 Kulcsár Péter: Az 1522-es szegedi tizedjegyzék mint történeti forrás. In: Tanulmányok Csongrád megye történetéből VIII. Szeged, 1984. 12-13. p.; Reizner JÁNOS i. m. 104-105. p. 233
