Blazovich László: Demográfia, jog és történelem. Válogatott tanulmányok - Dél-Alföldi évszázadok 31. (Szeged, 2013)
II. KÖZÉPKORI MEZŐVÁROSOK ÉS VÁROSLAKÓK AZ ALFÖLDÖN
állása, akik öt utcát laktak.47 Ők ugyanis eredendően a várúr jobbágyai voltak, aki a plébániának adta őket, amely adomány által, mint a plébánia jobbágyai, más közösséget alkottak. Uruk, a plébános sokkal több terhet nem rakhatott vállukra, és közösségükben is a mezőváros szokásjoga érvényesülhetett, mert ha helyzetük nem így alakult volna, faképnél hagyták volna urukat. A valódi polgárvárosokban a város mint communitas intézményeket tartott fenn. Gyulán az ispotály, az iskola és a fürdő fenntartása a plébános kötelessége volt.48 Mindenesetre a város tekintélyét példázza, hogy voltak a városban ilyen intézmények, amelyek a falusinál magasabb életminőséget biztosítottak a lakosságnak. Gyula tekintélyét emelte a ferenciek kolostora, amelyet a Maróthiak alapítottak,49 és a begina ház, amelyről a 16. század elejétől értesülünk, s Gyula török kézre jutásáig állt fenn.50 A középkori Gyula lakossága jogállása szerint, amint ezt a szakirodalom hangsúlyozta, jobbágy maradt,51 ám a falun és a kisebb mezővárosokban élőkkel szemben olyan többletjogokkal rendelkezett, amelyek birtokában lakói a polgárvárosok lakóinak státusát és életminőségét közelítették meg. FÜGGELÉK Corvin Jánosnak a gyulaiak számára 1496. november 24-én kiadott privilégiumle vele Corvin János Oppavia, Liptó hercege, Dalmácia, Horvátország és Szlavónia bánja stb. Emlékezetül adjuk stb. Miközben mi a közelmúlt időszakban és egészen jelen ideig az említett országok báni tisztéből kifolyóan az irányítással és a kormányzással és eme országok különféle hadjárataival voltunk elfoglalva, a mi öröklött javaink, különösen Gyula nevű mezővárosunk bizonyos officiálisaink szigorúságának következtében nem jelentéktelen elnéptelenedésnek indultak, és emiatt hatalmas károkat és csapásokat szenvedtünk el. Az előre bocsátottak érdekében ilyenfajta méltánytalanságokat is eltűrvén és bizonyos más jó szándékú megfontolásoktól indítva, [... ] akarván mondott mezővárosunk, Gyula polgárainak és lakóinak nyugalmáról előnyösen gondoskodni, hogy Gyula mezővárosa népek és lakosok sokaságával ékeskedjék, ezáltal egyrészt a mi tisztségünk bőkezűsége kitűnjék, másrészt szokott jövedelmeink ne csökkenjenek, leginkább pedig abból a meggondolásból kiindulva, hogy ennek a mezővárosnak a polgárai és lakói fent említett különféle hadjáratainkban dolgaikat és javaikat nem kímélve várainknak idegen kezektől való megőrzésében és más önzetlen segítségnyújtásban irányunkban mindig igen előzékenyeknek és jó szolgálatot tevőknek mutatkoztak és mutatkoznak a jelenben is, ezért ezeknek az érdemeknek a tekintetbe vételével mondott Gyula mezővárosunk polgárainak és lakosainak, amely mezővárost más szabad mező47 Scherer I. 94. p. 48 GYO 67. p., Scherer I. 96-97. p. 49 Scherer I. 49. p. 50 Uo. 95. p. 51 Bácskai 1991. 58. p., Scherer I. 88-94. p. 220
