Blazovich László: Demográfia, jog és történelem. Válogatott tanulmányok - Dél-Alföldi évszázadok 31. (Szeged, 2013)

I. KÖZÉPKORI JOGKÖNYVEK, RENDISÉG ÉS ETNIKAI AUTONÓMIÁK

gyarapították azokat. Hogyan kaphattak volna például plébánosválasztási jogot, amikor a kun törvények idején kezdődött csak el a katolikus hitre térítésük. Vámkiváltságokra pedig akkor lett szükségük, amikor árucikkük, a szarvasmarha keresetté lett a piacon.

Az etnikai autonómiát nyert népek területi tagolódása és törvénykezési formája a székrendszerben valósult meg. Ez nemcsak önállóságukat biztosította, hanem a szokásjog világában élő középkori ember számára csak így valósulhatott meg az igazságszolgáltatás, mert e népek között a magánjog (öröklés-, család- és vagyonjog) területén sajátos, csak az illető népcsoport által ismert normák szerint ítélkezhettek. A mai ember számára mindenképpen bölcsnek tűnő uralkodói döntés tehát szükségből is fakadt. A kiváltság fejében a mindenkori uralkodó elsősorban katonai, hadi szolgálatot kívánt, ami mindegyik népelem esetében helyzetétől függően az adók mellett kisebb vagy nagyobb mértékben megtalálható a kötelezettségek között. A 13. században keletkezett kiváltságlevelek óriási jelentőségét az adja, hogy a bennük lefektetett normák szerint a 19. század utolsó harmadáig, mintegy 600-650 évig — ha némi változás és módosulások közepette — éltek az említett népek. A 780 éve kiadott Andreanum kiemelt jelentősége pedig ezen túlmenően abban áll, hogy a felsorolt kiváltságokat és kötelezettségeket elsőként és legteljesebb formában tartalmazza.

Irodalomjegyzék

Almási Tibor: A tizenharmadik század története. Budapest, 2000.

Benkö Elek: A székelyek betelepülése Erdélybe. In: Történelmünk a Duna-me- dencében. Kolozsvár-Temesvár, 1998. 50-65. p.

Benkö Elek: Erdélyi szászok. In: Korai magyar történeti lexikon (9-14. század) Főszerkesztő: Kristó Gyula. Szerkesztők: Engel Pál és Makk Ferenc. Budapest, 1994. (továbbiakban: KMTL) 618. p.

DRASKÓCZY ISTVÁN: Das ungarländische Deutschtum im 15. Jahrhundert und am Anfang des 16. Jahrhunderts. In: Die Deutschen in Ungarn. Hrsg, von Georg Brunner. Südosteuropa-Gesellschaft. München, 1989.

Fekete Nagy Antal: A Szepesség területi és társadalmi kialakulása. Budapest, 1934.

Frank Gábor: Az Árpád-kor néhány kérdése az újabb német történeti irodalomban. Egyetemi doktori disszertáció. Kézirat. Pécs, 1988.

Fügedi Erik: Befogadó: a középkori magyar királyság. In: Történelmi Szemle, 1979/2. 355-376. p.

GÜNDISCH, KONRAD: Siebenbürgen und die Siebenbürger Sachsen. Unter Mitarbeit von Mathias Beer. Studienbuchreihe der Stiftung Ostdeutscher Kulturrat 8. München, 1998. 20-59. p.

Gyárfás István: A jász-kunok története I-IV. Kecskemét, Szolnok, Budapest, 1870-1885.

Györffy György: A magyarországi kun társadalom a XIII-XIV. században (A kunok feudalizálódása). In: Uő. A magyarság keleti elemei. Budapest, 1990. 274-304. p. Első közlés 1953.

183