Blazovich László: Demográfia, jog és történelem. Válogatott tanulmányok - Dél-Alföldi évszázadok 31. (Szeged, 2013)
I. KÖZÉPKORI JOGKÖNYVEK, RENDISÉG ÉS ETNIKAI AUTONÓMIÁK
Az eljárást minden évben megteheti, ám a gyümölcshöz nem nyúlhat a tulajdonos beleegyezése nélkül.27 Ide kapcsolható a Sváb tükör méhekről szóló artikulusa, amely szerint, ha a méhek kirajzanak, és rászállnak egy másik ember fájára, akkor a fejsze bun- kós részével vagy botokkal üssék meg többször a fát, és azok a méhek, amelyek lehullanak, a gazdáéi, a fán maradók a fa tulajdonosáéi. Ugyanez az eset áll fenn, ha a méhek kerítésre vagy házra szállnak.28 A szomszédjogi artikulusok számbavételét a Sváb tükör 372. számú szabályával fejezhetjük be, amely szerint, ha valaki más földjén ácsol, épít vagy vet, az mind azé, akié a föld. Gondolati magját illetően ide tartozik még a következő két artikulus is, amelyek a nem saját fából épített hajóról vagy más dologról, illetőleg idegen anyagból elkészített tárgyakról szólnak, amelyek római jogi gyökerekre vezethetők vissza.29 A Summa legum Raymundi ugyancsak úgy foglal állást, hogy az idegen földre ültetett fa, vetett növény vagy emelt épület azé, akié a birtok.30 Amint a fentiekben láttuk, a német birodalomban és a rajta kívül állt német lakosságú városokban a szomszédjog fő szabályai megegyeztek. Eme jogi megoldások hazánkban leszivárogtak a mezővárosokba. Sajnos korszakunkból erre nehéz adatot találni. Nem kételkedhetünk abban sem, hogy hasonló módon alakultak a szomszédjogi szabályok Nyugat- és Közép-Európa más területein. Árnyalatbeli különbségek — mint példáink mutatják — a gyakorlatban kialakultak, amint ez a szokásjog világában természetes folyamat. A kapcsolat a római jog szemléletével, amit a Summa legum megerősít, arra hívja fel a figyelmet, hogy egészen más történelmi körülmények között azonos helyzetek hasonló megoldásokhoz vezetnek a magánjog területén, hiszen az normáival a mindennapi élet kereteit határozza meg. Egyszerűsítve mondhatjuk: a magánjog maga az élet. Amint adatainkból kiderül, a középkor embere a szomszéd birtokokról származó közvetlen behatásokat számba vette, a közvetetteket — a fény, a világosság szerepét kivéve — nem tartotta jelentősnek. Ugyancsak nem foglalkozott a szolgalmi jog alá tartozó kérdésekkel. (2012) 27 Pozsony város jogkönyve. In: Dr. Király JÁNOS: Pozsony város joga a középkorban. Budapest, 1894. 93. sz., Davori Relkovic Néda: Buda város jogkönyve (Ofner Stadtrecht). Budapest, 1905. 130. p., 136. p. 28 Swsp. Tj. 365. sz. 29 Ssp. Tj. 372-374. sz. Justinianus; Institutiones I. 26-27. In: Institutiones. Corpus Juris civilis. Hrsg. Theodor Mommsen. Zürich, 1968-1970. 3. Bd. Neue Auflage. 30 Die Summa legum brevis levis et utilis des sogenannten Doctor Raymundus von Wiener-Neustadt. Hrsg. Dr. jur. Alexander Gál. Weimar, Hermann Böhlaus Nachfolger, 1926. Liber II. Cap. XVII-XVIII. 129
