Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)

RÓNAY BÉLA (1891–1918)

be. 1940. május 23-án tartalékos zászlóssá léptették elő.6 Arról nincs tudomásunk, hogy tényleges harctéri szolgálatot ellátott-e.

A nagyapa, Rónay Aladár 1911-ben még 936 kát. hold földbirtokkal rendelkezett.7 A Nagyatádi-féle földreform során az örökösöktől, az 1918. október 31-én elhunyt Rónay Béla gyermekeitől, a kiskorú Rónay Aladártól és Máriától 79 holdat vettek igénybe.8 A két testvér az 1925-ben kiadott gazdacímtár szerint 822 kát. holdas birtokkal rendelkeztek, amiből a szántóterület 678 holdat tett ki, ezt egészítette ki 5 hold kert, 112 hold szőlő (amely nyilvánvalóan a hagymakertészeknek bérbe adott földterületeket jelentette), 17 hold legelő és 10 hold földadó alá nem eső terület.9

Tíz évvel később, 1935-ben az akkori gazdacímtár szerint csak 790 holdnyi terület volt a birtokukban (734 hold szántó, 1 hold kert, 14 hold szőlő, 9 hold legelő, 4 hold erdő és 28 hold használaton kívüli terület)10, de ez valószínűleg pontatlan adat, mivel a két évvel később kiadott Országos Mezőgazdasági Címtár szerint a közös birtok nagysága 838 kát. hold volt, ebből 695 hold szántó, 4 hold szőlő, 33 hold kaszáló és 106 hold egyéb terület volt.11 Az uradalmat, melynek központja az Aladármajor volt, Schiffer Imre számtartó irányította, és - noha erről a gazdaságról az Országos Mezőgazdasági Címtár nyomán részletesebb adataink nincsenek - biztosra vehető, hogy itt is búza, kukorica és cukorrépa-termeléssel foglalkoztak. Jelentős lehetett a szőlőtermelés, és számottevő, több ezer fás gyümölcsössel is rendelkezett az uradalom Prücskösben. Jobb évben itt 15 vagonnyi szilva termett. A gyümölcstermelés prosperálásának az 1940-es árvíz vetett véget, az ültevényen ekkor több mint ezer gyümölcsfa pusztult ki.12

A testvérek gazdálkodásáról képet kaphatunk egy bizonyítványból, amelyet Kiszombor község elöljárósága állított ki 1943. március 16-án. Ebben megállapították, hogy „Kiszombor község határában 790 kát. hold földbirtokuk van, melyen gazdálkodással foglalkoznak. Igazoljuk továbbá, hogy fentnevezett gazdaságnak ("folyó) gazdasági évben 196 hold búza, 58 hold árpa, 22 hold zab, 21 hold borsó, 20 hold mák, 22 hold maglen, 2 hold magbükköny és 1 hold őszi borsó vetése van, melyeken kívül még további 20 hold szójababot, 24 hold ricinust, 20 hold napraforgót és 21 hold salátamagot szándékoznak vetni. Ezekre a terményekre a termelési szerződéseket már meg is

6 Bene János - Szabó Péter: A magyar királyi honvéd huszár tisztikar, i. m. 494.

7 Magyarországi gazdaczímtár 1911. Szerk. Rubinek Gyula. i. m. 771.

8 Csanád-Arad-Torontál Vármegye Közigazgatási Bizottságának jelentése az 1927-ik évről. Makó, 1928.151. o.

9 Magyarország földbirtokosai ésfóldbérlői 1925. i. m. 85.

10 Magyarország földbirtokosai ésfóldbérlői 1935. i. m. 82-83.

11 Országos Mezőgazdasági Címtár. II. Duna-Tisza köze. i. m. 245.

12 História Domus. i. m. 71. és 85.

604