Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)
OEXEL MÁTYÁS, AZ AKVIZÍTOR (1729–1803)
cárt, hogy így kereken 6000 forinttal legyen kevesebb a vételárhátralék. Ugyanis a 80000 forint árverési vételárból 40000 forintot már előzőleg lefizetett, a hátralékos 40000 forintból kellett tehát 6000 forintot levonni, így a hátralék mindössze 34000 forint maradt volna, amelyet köteles volt évi 4,5 %-os kamatozás mellett tíz év alatt, 1791. október 31-ig megfizetni. A Temesi Igazgatóság véleményes jelentést küldött e tárgyban a királyi kamarához, amelyben kifejtette, hogy ámbár az átvételi jegyzőkönyv szerint valóban ilyen értékű ingatlannal kevesebbet találtak, mint amennyit az árverésen eladtak, mégis, nehogy tévedés legyen, újból meg kellene vizsgálni a dolgot, annál is inkább, mert az átadó igazgatósági ülnök Mátyásnak a veje volt. Ennek a jelentésnek eredményeként Gromann Zsigmond igazgatósági ülnököt bízták meg a felülvizsgálattal, akinek a jelentése után az igazgatóság 1782. október 8-i keltezéssel jelentette a királyi kamarának, hogy 300 és V2 holddal csökkent a kétszeresen felszámított terület nagysága, tehát nem 1786 hold, csupán i486 hold volt a kétszeresen számított terület. Ennek a 300 és V2 holdnak az értéke 2181 forint 51 krajcár, tehát ezen a címen nem a Mátyás által kért 5809 forint 16 krajcár, hanem csupán 3627 forint 51 krajcár lesz levonandó. Mivel pedig a becsértékbe húsz házzal bíró és ötven ház nélküli lakót vettek fel, holott igazából csak tizennyolc házzal bíró és huszonhét há- zatlan lakost adtak át, ezen a címen további 470 forint vonandó le az eredeti 80000 forint vételárból, amiért is a fizetendő teljes vételár 75902 forint 39 krajcár. Adós maradt tehát Mátyás, a már teljesített fizetések figyelembe vételével kereken 35800 forinttal.s° Mátyásnak tehát évente félévi részletekben 3580 forintot kellett volna tőkében és ugyancsak félévi részletekben a mindenkori hátralékos tőkének 4,5 %-át kamatként, tehát eleinte kb. 1610 forint évi kamatot fizetni. Letisztázódott a vételár kérdése, elérkezett az ideje annak, hogy kiállítsák a királyi adománylevelet, amelynek kiállítása iránt Mátyás beadta a kérvényt. Azt még 1783. január 14-én 264/1783. sz. alatt megfogalmazták, de ismeretlen okból nem lett kiadványozva. Mátyás várt késő őszig az okmányra, de a késedelem miatt november 3-án Bécsben keltezett kérvényt nyújtott be, amely nyilvánvalóan Keresztúry József udvari ágens írása, még az aláírás is, s ebben megsürgette annak kiadását. Kérvénye 1783. november 4-én lett iktatva. Az okmány fogalmazványán a január 14-ei keltezést - sötétebb tintával - november 7-re javították ki, egyebekben sem a szövegen, sem az irat számán nem alkalmaztak változást, hanem azonnal kiadványozták. Ezek voltak az okai annak, hogy az adománylevelet több mint két évvel a vásárlás után adták ki.s1 Zombor meg- és átvétele után Mátyás és családja még nem költöztek azonnal az új szerzeményre, hanem továbbra is Nagyszentmiklóson maradtak * 5 5° MÓL. Kancelláriai iratok. 1782. 3882. és Banatica fon. 24. pos. 76. 51 MÓL. Kancelláriai iratok. 11255/1793- sz. az adománylevél az 1783. évi II. József féle Liber Regius 440. oldalán is megjelent, azért is nevezetes ez, mert ebben Mátyás apja Józsefnek neveztetik, a vételár pedig 75902 forint 39 krajcár. 59
