Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)

RÓNAY MIHÁLY (1871–1941)

mert Lacinak pár évvel korában jót tett a németországi tartózkodás. Szeptembertől tehát Misi Heidelbergbe került, ahol a Neuenheim College-ben nyert elhelyezést, amely angol intézet volt, és ahol hamarosan megtanult angolul. Ott 1888. március közepe tájáig volt, amikor Stuttgartba ment át, ahol 1889. január vége feléig volt, amikor atyám érte ment és hazahozta. Visszajövet Bécsben töltöttek kb. két hetet. Atyám, aki ott végezte a technikát, nagyon szeretett ott lenni. Régi barátait is felkereste.

Éppen ez idő tájban, 1889. január 30-án halt meg - ismeretlen körülmények között - Rudolf trónörökös, és atyámnak egyik fiatalkori barátja, egy Pilcz Móric nevű úr, aki valamelyik nagy bécsi újságnak [a Neue Freie Pressének] volt a szerkesztője, mondta, hogy ők pontosan tudják, hogy mi történt, és meg is volt már az újságban írva, de a példányokat meg kellett semmisíteni, és nem volt szabad a dologról beszélni.

Midőn hazajött Misi Németországból, engedélyt kapott, hogy az V. és VI. osztályból a vizsgákat 3-3 hónap alatt Szegeden a piaristáknál letehesse. Misi derekasan neki is feküdt a tanulásnak, és valóban májusban az V. osztályból le is tette a vizsgát. Június elején lement Nagybecskerekre a piaristákhoz, és készült a VI. osztályra, majd júliusban Szarnovszky Ede piarista tanárral Zomborra jöttek, és egész nyáron át tanultak, így szeptemberben a VI. osztályból is szerencsésen levizsgázott. Mivel Szarnovszkyt a nyáron Nagykárolyba helyezték át, október elején Misi is odament, ahol a piarista társházban bentlakó lett, és ott roppant szorgalommal tanult a VII. osztály vizsgáira, amelyet 1890. május vége felé le is tett, és azonnal hozzálátott a VIII. osztály tananyagához, amelyből szeptember elején szerencsésen le is vizsgázott. Ezután sor került az érettségire. Fehér Ipoly, a későbbi pannonhalmi főapát volt akkor Szegeden a tankerületi főigazgató, aki a piarista tanárok minden kérle- lése dacára Misit már az írásbelinél egy évre visszavetette, mondván, nem engedheti meg, hogy valaki másfél év alatt a 4 felső osztály elvégezhesse és érettségit is tegyen. Misi tehát egy évre vissza lett vetve, de nem ismételte meg a VIII.-at, hanem mint egyéves önkéntes, bevonult az akkor Nagyszebenben állomásozó cs. és kir. 3. huszárezredhez.

Önkéntes iskolába Debrecenbe vezényelték, ahol együtt szolgált Blasko- vich Erneszttel, Gyika Elemérrel, gróf Mikes Zsigmonddal, gróf Teleki Ádám- mal, Bezugh Istvánnal és egy Dessewffy fiúval, akivel leginkább összebarátkozott, Salamon Gézával és még sok másokkal. Iskolaparancsnokuk Dadányi Sándor 1-es huszárkapitány volt. Midőn az iskola elvégzése után, 1891 májusában visszakerült az ezredéhez, a Nagyszebenhez csak pár kilométerre fekvő Neppendorf faluban állomásozó századhoz került, ahol a század parancsnoka Jámborffy Kálmán kapitány - aki később nekem a 2-es huszároknál alezredesem volt -, alantas tisztek voltak Enzenberg és Arenschild főhadnagyok. Nem sokáig voltak azonban Neppendorfban (magyar neve Kistorony), mert ebben az évben folytak le a Beszterce körüli királyi gyakorlatok, amikor I. Ferenc József őfelsége is lement Erdélybe, akit Bánffyhunyadon Barcsay Domokos úri lakában szállásoltak el. így Misi Nagyszebentől Tordán, Kolozsváron, a Nagy-Szamos völgyén, Válaszúton keresztül egész Besztercéig Erdélyt végig574