Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)

RÓNAY LÁSZLÓ (1864–1909)

szétosztották gyümölcsöskertjét, ahonnét korábban nem egyszer 15 vagonnyi szilvát is betakarítottak.36 A kúriát elkobozták tőle, ott már 1945-től a járási rendőrkapitányságot helyezték el,37 majd 1949-től termelőszövetkezeti székház lett. 1949-ben az általa használt magtárból - ahol bútorait tartotta - is kiköltöztették.38

I94y-ben, hogy maga és családja megélhetését biztosítsa, ismét birtokrészek értékesítése mellett döntött. 1947. április 18-án eladta azt a 894 négyszögöl nagyságú zugolyi csatornaföldet, amelyet még 1936-ban vásároltak. Egy 1947. május 26-án kötött adásvételi szerződéssel „a földbirtokreform-eljárás során meghagyott 81 hold 1087 négyszögöl területű” ingatlanjából 6 holdat adott el három makói magánszemélynek, a vételár az akkori 3000 Ft-os holdankénti forgalmi értéknek megfelelő ár volt. Az eladást az árvaszék előtt gondnoka azzal indokolta, hogy leánya, Eszter 1946. november 15-én férjhez ment Rónay Aladár „kiszombori gazdálkodóhoz”, és ahhoz, hogy leányát a háborúban elpusztult ruhaneműi pótlására tisztességesen felruházza, szüksége volt a pénzre.

1947. július 13-i hatállyal - saját kérésére - a szegedi törvényszék megszüntette a gondnokságát. 1947. augusztus 6-án dr. Demkó Belánszky Pál makói közjegyző előtt okiratba foglalva feleségének ajándékozott 19 hold 1600 négyszögöl területű szántót összesen 40 ezer Ft értékben azzal, hogy felesége kijelentette, hogy ezzel kielégí- tettnek tekinti magát mindennemű követeléseit illetően házasságuk esetleges felbontása esetén. Ez megelőzte válásukat, melyre 3 nappal később, 1947. augusztus 9-én, egy nappal első unokájuk megszületése után került sor. Ugyanekkor eladta egyik lakóházát és azzal egy 3 hold 325 négyszögöl nagyságú szántót egy zombori gazdálkodónak. 1948. augusztus 24-én újból egy 1 hold 10 négyszögöles területet értékesített.

Az 1948-as kommunista hatalomátvétel után maradék birtokait is államosították. Volt felesége 1949. augusztus 3-án értesítette a községi Népi Bizottságot, hogy „kiszombori földeimnek azon részét, amelyen eddig magam gazdálkodtam, felajánlottam az állam részére haszonbérlet céljára.”39 Bár erről nincs dokumentumunk, de valószínűleg így cselekedhetett Tibor is. A birtok - más hasonló birtokkal együtt - az Állami Mezőgazdaságok Központja kezelésébe került.

Lánya és veje gyermekükkel 1949-ben Ausztráliába emigrált. Második kislányuk már ott született. Volt felesége válásukat követően Budapesten élt, majd ő is követte leánya családját Ausztráliába. Csak évekig tartó utánjárás eredményeként sikerült útlevelet szerez3« História Domus. 85.

37 Uo. 86.

38 CSML XXVIII. 11.1949-júl. n.jkv.

39 Uo. 12/1949.

557