Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)

OEXEL MÁTYÁS, AZ AKVIZÍTOR (1729–1803)

1. A vevők a magyar törvények, illetve joggyakorlat értelmében donatio- nalis adománylevelet kapnak, egyben magyar nemességre emeltetnek, és a nemesek minden előjogaival élhetnek.

2. A megvásárolt birtok becsárának, ami a kikiáltási ár is, csupán a felét kellett azonnal a kincstárba befizetni, míg a hátralékos összeget első helyre való betáblázás mellett kellett részletekben fizetni.

3. Az ekként biztosított vételár-hátralékot tíz év alatt kellett kifizetni, 4 és V2 % kamatfizetéssel.

4. A vásárolni szándékozók közvetlenül Bécsben jelentkezhettek az udvari kamaránál, vagy Temesváron a bekebelezési bizottság elnökénél.31

A feltételek közzététele után a kérvények egész tömegét adták be a vásárolni akarók, mindegyik egy vagy több uradalmat vagy birtokot kért. 1779 és 1781 között összesen 248 kérvényt adtak be, Mátyásnak azonban nem találtam kérvényét, úgy látszik, ő nem adott be ilyet. Zombort többen kérték, így Egyed János Torontál megye h. alispánja, Wolfardt György Szeged város bírája, nemes Almásy Ignác Jász-Kun főkapitány és Semsey András Torontál megye alispánja közösen, Návay Antal Csanád megyei szolgabíró, Szlávy Pál kir. táblai bíró, Kocz Bernát és Malotobiczky János közösen, Szurkovics Miklós és végül Szerviczky Márkus.32

31 Szentkláray Jenő: Száz év Dél-Magyarország újabb történetéből, i. m. 376.

32 OL. Verzeisniss der Patheyen welche sich zum Ankauf in reincorporirites Temescher Districk: gemeldet haben 1779-1781.1017. r. sz. Magyar urak közül a következők kértek különféle birtokokat: báró Jósika János, Hunyad megye főispánja; Reviczky Pál; Zsolnay György; Ladányi Gáspár; Marczibányi István; gróf Bánffy György; Kászonyi András; Zábráczky József; Ágoston Lajos; Pásfay József; Párniczky József; Lovász Zsigmond; báró Jósika Dániel; Barthodeiszky Antal; Lázár Lukács; báró Orczy Lőrinc; Macskásy Imre; Macskásy Ferenc; Hőgyészy András; Karácsonyi Adeodát; iktári gróf Bethlen Domonkos és Sámuel; Márffy József, Krassó megye fiskálisa; gróf Batthyány Tivadar; gróf Haller János erdélyi gubernátor özvegye sz. vargyasi Dániel Zsófia; Endrődy Mátyás; Bigéthy Mihály; Szaplonczay János; Paxy Antal; gróf Buttler János; Várkonyi János; Ormódy István; Muzslay Antal és igen sokan mások, közöttük nem magyarok és nem magyar állampolgárok, így Nákó Kristóf és Cyrill macedóniai kereskedők, bécsi lakosok; gróf Herberstein; Skerlecz Ferenc horvát úr és más merőben idegenek. Minket az alábbiak érdekelnek jobban: Kiss Miklós, a bélyei uradalom bérlője, Márffy Józseffel, később Torontál megye alispánjával kérték közösen: Hodost és Herendicset. Kiss Izsák kérte Szepsét, Szent Mártont, Poldurt, Szilajt és Bernyákot vagy Ittebét, Kenderest és Hetyét. Kiss Miklós kérte Tordát és Develákot, de nem ezeket vették meg, hanem az 1781. december 10-én Bécsben megtartott árverésen az eleméri uradalmat, amelyhez Elemér, Magyarszentmihály és Aradác faluk is tartoztak, 171750 forintért, és az ittebei uradalmat, amelyhez Begaszentgyörgy stb. is tartozott, 472000 forintért. Sipeki Balázs István, Temes megye II. alispánja kérte Dettát, Opeticzát és Birdát, Gombocz György esküdtei közösen 1782. május 1-jén Hegyest vették meg 160000 forintért. Az 1782. április 10-én Temesváron megtartott árverésen pedig Kisrékast vette meg 8479 forintért. Lőrinckátai Laczkovits István, Temes megye főszolgabírója kérte Mosniczát, az 1782. április 10-én Temesváron megtartott árverésen 34800 forintért Szentgyörgyöt vette meg, amelyet később Németremetéért és Kisrékasért (Altringen) elcserélt. Kárász Miklós, Szeged város főjegyzője kérte Szőreget. Püspöky István, aki Zemplén vármegyében nyolc évig szolgált mint ügyvéd, aztán Torontál megyében mint tb. alispán, kérte Gyálát és Szentivánt. KeresztúryJózsef, aki ekkor már 15 éve volt udvari ágens, azelőtt a Horvát-Szlavón-Dalmát comissioban hivatalnok, majd Varasd város főjegyzője, aztán Zala megyében mint felsőbb helyről kiküldött szaktisztviselő kérte Szőreget és Rábát, vagy Deszket és Csókát, vagy Foent, de egyiket sem vette meg, hanem Szinérszeget vette meg 33560 forintért.

51