Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)

RÓNAY JENŐ (1854–1921)

ják. Gavallér őrnagy Berezovkáról 1917. március havában indult egy 210 tisztből álló fél invalidus szállítmánnyal Moszkvába. Ezen transzportban többen voltak, kik Dénessel együtt voltak 1914-15 óta, tehát jól ismerték. Ugyanezen urak közül egy pár ismét visszakerült Berezovkára, mivel Moszkvába nem fogadták be, de ők ilyen találko­zást nem említettek. Hogy a szöktető nő létezett-e egyáltalában, azt biztosan szintén nem tudom, vele közvetlen összeköttetésben nem állt senki, mert az az akkori szigorú ellenőrzésért nem is volt lehetséges. Az én benyomásom az, hogy azt csak a szöktető katonák találták ki. Zsigovits nevét nem hallottam, Szerecsin, vagy Szoracsin volt az a vörösbe hajló szőke állítólagos orosz. Papp Sándor kadétet jól ismer­tem, mivel nevezett ezredtársam (21. honvéd gyalogezred) még min­dig Berezovkán van. Ő feltétlenül a személyleírásra határozott felvi­lágosítást fog majd adni, mivel ő állt közvetlen összeköttetésben Ta­mási és Szoracsinnal. Ugyanis én vele akartam szökni, és ebből kifo­lyólag ő tárgyalt állandóan velük. Hogy Dénessel akart volna szök­ni, arról nem tett nekem soha említést. Pór altisztet ismerem, buda­pesti zsidó bútorkereskedő. Egy ízben szökés miatt be volt zárva rö- videbb időre. O igenis állt összeköttetésben a városban nőkkel és csa­ládokkal, de nem ezekkel. Volt a városban egy bizonyos Keller német család, a férfi vasutas volt, a leánya le volt tartóztatva egy ideig szöktetés gyanúja miatt. Ha Papp Sándor kadét hazatér, azt okvet­lenül megtudom, és azt Méltóságod tudtára adom. Stoczki orosz szá­zadosnak jelentettük be annak idején az esetet. Ő volt a parancsnok a tiszti tábor felett, és tartotta hetenként a panaszló bizottsággal az ülést. Mikor előadtuk az ügyet, nagy meglepetést mutatott. A részle­tesjelentés előadására Papp kadétot neveztük meg, mivel, mint fent írtam, ő volt közvetlen összeköttetésben a szöktetőkkel.”186 Kinsky Nóra (aki talán vöröskeresztesként tett látogatásokat az orosz hadifogolytáborokban) két alkalommal válaszolt Rónay Jenőné megkeresésére. Egyik levelében leírta, hogy először mintegy öt hónappal Dénes szökése után járt a táborban, és ott hallotta a ke­ringő szörnyű hírt az eltűnésről. Kinsky Nóra ott orosz tisztektől megtudta, hogy három szökevény holttestét egy másik tábor fogoly­temetőjében hántolták el. Kérdésére azt válaszolták, hogy Dénes nincs köztük. A másik levelében megerősítette, újra orosz tisztekre hivatkozva, hogy egyáltalán nincs arra remény, hogy Dénes mégis életben lenne. Közölte, hogy a halotti levelet nem állították ki, és az üggyel kapcsolatban sincs semmi írásos dokumentum az orosz tá­borparancsnokságon.* 18? A krónikaíró fia, ifjabb Rónay Elemér Kaposvárról írt újabb in­formációkat Rónay Magdának 1920. augusztus 12-én. Megemlítette, 186 Egy reményteljes ifjú életének végzetes tragédiája, i. m. Mellékletek. 9-10.1918. VII. 2. 187 Uo. Mellékletek. 10-11.1918. IX. íy, 25. 512

Next

/
Thumbnails
Contents