Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)

RÓNAY JENŐ (1854–1921)

egy informátortól, aki 2000 rubelt kért, megtudta, hogy egy volt hadifogoly Rónay Jenő néven él a városban és a címet is megszerezte. A következő levélben már azt írták, hogy a címen lakó nem a keresett személy, hanem egy csaló lakik, aki csak felvette a nevet.182

Gangl Eduárd, aki Rónayval az egész fogság alatt lakott, s szobatársa volt, édesapjának 1917. június 19-én írt levelében többek között beszámolt Dénesről. Ebben közölte, hogy lakótársa sokat dolgozott a teniszpálya építésén, ahol egy magyar altiszttel került kapcsolatba, akinek a révén Verkhneudinszkban járva megismerkedett egy zsidó lánnyal, akitől több levelet is kapott, valamint egy orosz altiszttel. A levelekből Gangl megtudta, hogy Dénes a lánnyal utazott volna Svédországba. Mellképet készíttetett az útlevélhez, öltönyt varratott magának, ágytakarót - amit Oroszországban a hosszú utazásokkor magukkal visznek az emberek - vett, és összeállított egy kis úti csomagot. Mintegy ezer korona és ötven rubel készpénzt tett félre az útra. A zsidó lány ötszáz rubelt kért előre, de Dénes kijelentette, hogy azt csak a svéd határon fogja átadni. Gangl nem beszélt társával a szökésről. Csak azt konstatálta, hogy az előkészület után Rónay megszökött, majd őt követte egy hónap elteltével, egy Hess nevű osztrák népfölkelő. Szökésük után róluk többet semmi hírt nem kapott.l83

Több levelet kaptak a szülők Dénes volt hadifogolytársaitól. Talán nem érdektelen néhányat idézni közülük, mert ezek jól megvilágítják a szökés körülményeit. Linkess Győző főhadnagy két tudósítást vetett papírra. 1918. május 26-án Kolozsvárról a következő sorokat írta Rónay Jenőnek:

„Méltóságos Uram! Fogságomból való hazautazásom közben Bécs és Budapest között találkoztam Gangl százados úrral, aki akkor Méltóságodhoz utazott Kiszomborra. Tőle hallottam, hogy kedves fiának, Dénesnek Berezovkáról való eltűnése még nincsen teljesen tisztázva, de hogyha esetleg valamit tudnék ez ügyben, úgy hozzam méltóságod tudtára. Az előzmények valószínűleg Gangl százados úr útján tisztázva lettek, de hogy egy tiszta képet nyújthassak, szükségesnek tartom az egész ügyet úgy, ahogy tudom, elölről kezdve megírni. Kedves fiával 1914 őszén Wolonitesén találkoztam. Együtt voltunk a Kurszki kórházban, honnan együtt mentünk Berezovkára. Ott egy barakkban laktunk 1915 márciusáig. Akkor megszöktem és midőn 1916. június elején a fogságból kiszabadultam, ismét egy barakkban laktunk. Ekkor dolgozott Dénes titokban egy szökési terven, amiről azonban csak eltűnése után értesültünk. Mindjárt Dénes eltűnése után összeköttetésbe kerültem azokkal, akik a szökést elősegítették. A tárgyalások folyamán nagy súlyt fektettek arra, hogy megtudják,

182 Uo. Másolatok. 3-5.

>83 Uo. 54-55.1917. VI. 19.

509