Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)
RÓNAY JENŐ (1854–1921)
cikkeinek (A „tisztogatás” kulisszatitkai69), és a belügyminiszterhez címzett tiltakozó javaslatának70 sem: menesztését követően nem volt ok és szándék a kormány részéről akkor már lezártnak tekintett ügy újbóli napirendre tűzésére. Jenő tehát azért, mert megszűnt főispán lenni, nem vonult vissza a közélettől, hanem abban tevékenyen részt vett. Nemsokára aztán olyan megtisztelő pozíciót ajánlottak fel neki, amelyben ismét alkalma nyílt valami újat és hasznosat alkotni. Megalakulóban volt ugyanis Szegeden a DMKE, a Délmagyarországi Magyar Közművelődési Egyesület, amely a kolozsvári EMKE mintájára alakult. Az alapítók először Tallián Bélát óhajtották volna elnöknek megnyerni, aki 1903. szeptemberben tárgyalásokat folytatott, de valami okból ő nem volt hajlandó az elnökséget vállalni. Ekkor Jenőt kérték fel, egyelőre arra, hogy az előkészítő bizottságban vállaljon szerepet, amit Jenő készségesen meg is tett. Az alakuló közgyűlés 1903. december 8-án folyt le Szegeden, amelyen Jenőt elnöknek választották. Alelnökök lettek: Herczeg Ferenc, László Gyula, Kern Lajos, gr. Apponyi Albert, Császka György, Dessewffy Sándor, Fehér Ipoly, Németh József, Várady Árpád püspökök, Urbán Iván, Latinovics Pál, Lukács György, Meskó Sándor, Pogány Károly, Molnár Viktor, dr. Dellima- nics Lajos, Kállay Albert, Csathó Zsigmond, Schmausz Endre, Zákó Milán, Péter Pál főispánok, Rákosi Jenő és Fáik Miksa hírlapírók. Főtitkár Gallovich Jenő lett.71 A belügyminiszter a DMKE alapszabályait 1904. január 30-ai kelettel jóváhagyta, és így megindulhatott az egyesület működése. Az első igazgatósági ülést Jenő elnöklete alatt március 6-án tartották meg. Az egylet működési területe: Arad, Bács-Bodrog, Békés, Csanád, Krassó- Szörény, Temes és Torontál vármegyék voltak. A márciusi ülésen tárgyalták a Torontáli Közművelődési Egyesületnek a DMKE-vei való egyesítésének tervét, amelyet nyilván Jenő vetett fel. A részletek megbeszélésére Jenő elnöklete alatt 3 tagú bizottságot küldtek ki, amely Nagybecskereken fogja az ügyet megtárgyalni. Már március 16-án az eleméri kastélyban megalakították a DMKE új fiókját, amelyen a fiók működését Német- és Szerb-Elemér, Tót- és Szerb-Aradác és Magyarszentmihály községekre korlátozták. Elnök lett Balás Iván, díszelnökök lettek dr. Dellimanics Lajos, Jankó Ágoston, Rónay Jenő és Szent-Iványi Zoltán. A hölgybizottság elnökévé özv. Farkas Geizánét választották meg. Szegeden március 26-án a DMKE igazgatósági és választmányi tagjai a Kass szálloda emeleti termeiben ismerkedési estélyt rendeztek, amelyre a hölgyek is hivatalosak voltak, Olgával az élükön meg is jelentek. Jenő, mint 6 69 UO. 83-87. 7° UO. 88-95. 7‘ A szegedi lapok nagy terjedelemben tudósítottak a DMKE létrejöttéről. Lásd: Délmagyaror- szág kultur-ünnepe. A Dmke alakuló-közgyűlése. = Szegedi Napló, 1903. dec. 9.1-7., A Dmke alakuló közgyűlése. = Szegedi Híradó, 1903. dec. 9.1-4. A „Délmagyarország nemzeti kultúrájáért teljesítendő föladatra” létrehozott új egyesület 1904. január 1-jén tette közzé tagtoborzó fölhívását. Torontál, 1904. jan. 30.1-2. és 1904. ápr. 2.1-2. 454
