Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)

OEXEL MÁTYÁS, AZ AKVIZÍTOR (1729–1803)

Temesi Bánság székhelye Temesvár volt, és abban az időben Nagyszentmik- lósról jobb úton hamarább elérhető is volt, mint Szeged, mégis Mátyás annyit fordult meg Szegeden, hogy onnan is nősült. Ennek magyarázatát abban gondolom, hogy Szegeden nagy sörfőző központ volt, ahol a városnak és gróf Herberstein Ernő császári tábornok várparancsnoknak, később özvegyének volt ott sörgyára. Ez utóbbi a városi sörfőzdének nagy versenyt támasztott, ami miatt Kolb János György sörfőző, a városi sörház bérlője sűrűn panaszkodott, és kérte a városi tanácsot, hogy tegyenek valamit a verseny ellen.4

Abban az időben csupán nyáron, illetve száraz időben lehetett Szentmik- lósról Szegedre, Csanád-Zombor-Deszken keresztül kocsizni, mert rendes út nem volt. A jobb, járhatóbb út a bécs-nagyszebeni főközlekedési út volt, amely Szeged-Kanizsa-Komlós-Temesvár között húzódott. Szentmiklósról Komlósig az út rövid volt és meglehetősen járt is, mert hiszen ezen hozták Komlósról a postát, ahol nem csak elosztó posta, hanem váltóállomás is volt, tehát a főútvonal egyik fontos elágazási állomása. Nem lehetetlen az sem, ámbár erre semmi adatot sem találtam, hogy Mátyás, miután édesapja mellett kitanulta a sörfőző mesterséget, Szegedre ment - mint nagy sörfőző helyre - vándorútra, s így jutott hosszabb időre oda.

A Walbrunn család a Rajna mellékéről származott, egyik ága, vagy talán az egész család is báró volt. Címere: kék pajzsban három ezüst kocka, ebből kettő felül egyvonalban, a harmadik alattuk középen.s Walbrunn János György polgári foglalkozására nézve vaskereskedő volt. Feleségét Wildmann Magdolnának hívták, akivel 1722. november 23-án esküdött a szegedi palánki templomban.4 5 6 7 1725-ben a városi tanács előtt valami pere is folyt. 7 Legidősebb lányuk Zsuzsanna volt, aki 1726. február 10-én született. Margit második lányuk volt, született 1728. február 19-én. Harmadik lányuk 1729. szeptember 3-án született és Mária Erzsébet névre keresztelték, míg a negyedik Anna Margit 1732. augusztus 3-án, ötödik lányuk Mária Anna 1737. április 2-án született. Végül egy fiuk is volt, aki apja után János György nevet kapott és 1731-ben született. Valamennyiüket a palánki templomban keresztelték meg, sőt még egy utolsó gyermekük is volt, József Ágost, aki 1736. február 8-án született.8

A lányokról az egy Margitot kivéve semmit sem tudunk, József Ágostról sem, az ifjú Györgyről azonban igen. Ő hivatalnoki pályára lépett, és 1762-ben a Száva és a Kulpa szabályozásánál mint kamarai számvevő szolgált, 1772-ben a bekebelezési bizottságnál volt adjunktus, s még ugyanazon évben a Csanádi kerület tiszttartójává nevezték ki Nagyszentmiklós székhellyel. Egyben megbízták a becskereki kerület felülvizsgálatával, de még azon évben a szent- andrási kerület tiszttartója lett Temesvár székhellyel. Hamarosan ismét előlépett, és bekerült a Temesi Igazgatósághoz ülnöknek, ahol haláláig szolgált.

4 Reizner János: Szeged története. Szeged, 1899. III. 121-122.

5 Siebmacher Wappenbuch Suplement. 1.129. tábla és II. 14. tábla.

6 Anyakönyvi kijegyzések.

7 Tápai Szabó László egy. magántanár közlése.

8 Anyakönyvi kijegyzés.

41