Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)

RÓNAY JENŐ (1854–1921)

Utánozza híven mindenben Talliánt,8 Pedig felismerik mindig a sarlatánt.

Van tréfa agara s óralánca széles,

Arra, hogy többekkel rokon itten,9 kényes.”10

Törökkanizsai szereplése szintén csak pár hónapra teijedt, mert az 1880. augusztus 23-án tartott rendes megyei közgyűlésen Dániel Pál alispán - aki ekkor 70. évében járt - agg korára való tekintettel lemondott állásáról, s a szeptember í-jén megtartott őszi közgyűlésen alispánnak választott Tallián Béla főjegyző helyébe Jenőt egyhangúlag megválasztották főjegyzőnek. Rövid ötévi szolgáltat után érte el ezt a szép magas állást, amely idő alatt igen mozgalmas élete volt, és közben már mint alügyész, egy évig távol is volt a megyétől, mert akkor szolgálta le az önkéntes évét. Ugyanis 1878. október t-jén vonult be, mint egyéves önkéntes, a cs. és kir. 1. huszárezredhez, ahol a Verse- cen állomásozó századhoz osztották be. Századparancsnoka Brézovay András kapitány volt, a századnál szolgáltak mint alantas tisztek báró Leonhardi Károly, Rónay Misinének legidősebb testvére, Máriássy Attila és herceg Hohenlohe-Waldenburg Frigyes, akiről Herczeg Ferenc mintázta a Dolovai nábob leánya című darabjában Bilitzky herceget.

Önkéntes évének leszolgálása után, 1879. október 1-jén ismét elfoglalta al- ügyészi állását. Még ezen őszön készítette első önálló munkáját, a vármegyei szervezési szabályzatot, amelyet el is fogadtak. Méltó feltűnést keltett az 1881. október 4-én tartott közgyűlésen Mária Terézia királynő arcképének leleplezése alkalmával mondott gyönyörű beszéde.11

Főjegyzőnek történt megválasztása után Nagybecskereken, az alispáni lakásban együtt lakott Tallián Bélával és közös háztartást is vezettek, tekintettel arra, hogy még mindketten nőtlenek voltak. Magukhoz vették még lakótársnak Jankó Gusztit [Jankó Ágostont], aki 1881-ben nevezett ki a főispán köz- igazgatási gyakornoknak, és Rónay Emilt, ez utóbbi azonban már 1882 novemberében az ő életénél ismertetett kard-afférja után eltávozott Nagybecs- kerekről. Jenő mindaddig lakott ott, míg Tallián Béla meg nem nősült, amikor Jenő a Begán túli oldalán a városnak, amelyet a becskerekiek ,Amerikának” hívtak, ment lakni, ahol addig lakott, míg az új megyeházán részére épített főjegyzői lakás el nem készült.

Kellemes, víg életet éltek ekkor, amellett, hogy mindketten igen szorgalmas tisztviselők voltak, társadalmilag is folyton el voltak foglalva. Természetesen minden ajtó nyitva volt előttük úgy Nagybecskereken, mint az egész megyében. Sokat is jártak mindenfelé. A többek között emlékszem, hogy [Német-]Elemérre is gyakran kijártak. Ebben az időben ugyanis a kastélyban a Dániel-részén lakott özv. Dániel Béláné Vali néni apósánál, Dániel János

8 A hivatali ranglétrán előtte járó, és a biztosságban is őt megelőzően szerepet kapott Tallián Béláról van szó.

9 Utalás arra, hogy a család Jakab-ágóhoz tartozó Rónay Lajos 1871 óta Csongrád vármegye főispánja, míg annak fia, Béla 1879-től szintén a királyi biztosság tagja volt.

10 MKÖM 60. i. m. 235.

11A beszéd megtalálható: Zombori Rónay Jenő hátrahagyott iratai. Bp. 1924. 8-10.

386