Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)
RÓNAY ERNŐ (1852–1913)
meg, hogy eszményileg fennállott az édesatyjuk által reájuk hagyott 20000- 20000 Ft-nyi követelés, de mivel nem mentek férjhez és Zomboron Erneszt házában éltek, és Erneszt által ellátásban részesültek, külön nem kívántak biztosítékot. Még egy év eltelt, míg annyira rendbe szedte Erneszt a dolgaikat, hogy az összes váltóikat kifizették. Míg ez meg nem történt, továbbra is igénybe vették atyám, illetve az ő halála után Laci és Misi jótállását, viszont Erneszt is aláírta a minket terhelő váltókat. Midőn azonban 1895 nyarán a váltóikat kifizették, Erneszt elutazott Karlsbadba, ahová midőn Laci felküldte a váltókat aláírás végett, aláíratlanul visszaküldte azzal, hogy miután ők kifizették a váltótartozásaikat, s így tovább nem veszik igénybe Laci és Misi aláírását, nem írja alá többé a mi váltóinkat. Természetesen ez nekünk igen kellemetlen volt, és csupán a pénzintézetek jóakaratán múlott, hogy egyelőre addig is, míg engem nagykorúsítanak, elfogadták a váltókat, már nem tudom, kinek, de azt hiszem, Rankovicsnak az aláírásával. Én ekkor még csak 21. évemben voltam, de azért nagykorúsítottak, s azon túl Laci, Misi és én írtuk alá a sok váltót, így aztán baj nem lett belőle. Az Ernő által kezelt - Jenőével közös - birtok mérete az 1895-ös birtokstatisztika szerint 3724 hold volt, ebből 2885 hold szántó, 12 hold kert, 5 hold rét, 3 hold szőlő, 408 hold legelő és 185 hold volt az erdő, továbbá 226 holdat tett ki a földadó alá nem eső, tehát mező- gazdasági termelés alá nem vont terület nagysága. A birtokon 97 cselédet alkalmaztak, és számottevő volt az eszközállomány is: 4 lo- komobilt, 3 járgányt, 3 cséplőszekrényt, 8 vetőgépet, 7 rostát, 68 ekét, 3 trieur-t, 3 szecskavágót, 20 boronát és 11 hengert, valamint 50 igásszekeret írtak össze a gazdacímtárban. Ezek az eszközök a nagyobb termésátlagok elérését voltak hivatottak biztosítani, mivel a gazdaság alapvetően növény termesztést folytatott, de a több mint 400 holdas legelő jelentősnek mondható állatállomány ellátását tette lehetővé. Az 1895-ös összeírás 410 szarvasmarhát, 104 lovat, 908 sertést és 1419 juhot rögzített a birtokon.20 1902 őszét követően, amikor Rónay Jenő lemondva Torontói vármegyei főispáni pozíciójáról hazaköltözött Zomborra, megosztoztak az addig Ernő által kezelt közös birtokon. Az 1911-ben kiadott Rubinek-féle gazdacímtár már ennek megfelelően Rónay Ernő birtokát 1762 holdban rögzítette, ebből 1372 hold volt szántó, 11 hold kert, 291 hold legelő, 60 hold erdő, és 28 hold a használaton kívüli terület.21 A birtokon intenzív mezőgazdasági termelés folyt. A Borov- szky-féle Torontói vármegyei monográfia szerint Rónay Ernő uradalmában ,A- talaj előkészítése őszi kalászosok alá: takarmányfélék után két szántás, tengeri és czukorrépa után egy szántás, és a szükséges fogasolás, száraz idő esetén gyűrűs hengerezés. Tavaszi kalá20 A Magyar Korona Országainak Mezőgazdasági Statisztikája. 2. kötet. Gazdacímtár, i. m. 450-45121 Magyarországi gazdaczímtár 1911. Szerk. Rubinek Gyula. 771. 370
