Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)
OEXEL JÓZSEF IGNÁC ÁDÁM (1702–1763)
zott a grófi ággal, így tudott a kérdésről - ahogy a családi krónikában megjegyezték, méregdrágán - szakvéleményt adni. Ebben azt ugyan valószínűsítette, hogy a szegényebb sorban maradt és a báróságra, grófi rangra emelt Oexelek egy közös törzsből származhattak, de a Magyarországra került ág szerinte az Ausztriában lévő Kirchberg am Waldból származott, ahol egy Johann Kari Oexel tiszttartóként szolgált. Witting doktor úgy vélekedett, hogy az említett fia, Johann Jakob vándorolt Komáromba. Ezt a megoldást sem tudta Rónay Jenő - sem más családtagok - elfogadni, az esetleges ausztriai szál feig omboly ítását el sem kezdtékM Rónay Mihály a XX. század elején hasonló irányban kezdte meg családtörténeti kutatásait. Ő Bajorországban gyűjtött anyagot, amit átadott Dr. Joseph Rübsamnak, a regensburgi herceg Thurn és Taxis levéltár akkori vezetőjének, aki részben saját archívumából, illetve az ambergi levéltárból összegyűjtötte a bárói, valamint a grófi Oexelekre vonatkozó iratokat. Rübsam ezek alapján állította föl azt a családfát, amelyhez csatlakoztatva a Mihály által bemutatott magyarországi anyakönyvi adatokat, bizonyítani lehetett a két család egyenes ági azonosságát. Ezt a családfát azonban akkor nem hitelesíttette Rónay Mihály. Ezt Rónay Gyula tette meg, amikor Münchenben az Állami Főlevéltárnak 1928-ban bemutatta a Mihály által összeállított családfát, kibővítve saját ágával, és kérte annak hitelesítését, ami október 4-én megtörtént. Ezt a hitelesített okmányt bemutatta a Müncheni Magyar Konzulátuson, és azt eredetinek ismertette el. A kiállított okiratnak azonban van néhány súlyos szépséghibája. A családfán szereplő legfontosabb anyakönyvi adatok ugyanis csak részben fedik a valóságot. Rónay Mihály a bajor és magyar ág kapcsolódási pontjaként bemutatott egy straubingi keresztelési anyakönyvi kivonatot, amely akár valódi is lehetett. Ez tudósít egy 1677. augusztus 15-én született Ferenc Gáspár Antal János Jakabról. Ennek az apja „nemes és nemzetes Ferenc Ignác Öxl báró [a kivonatban „Liber Báróként” írva, és nem a német területen bevett általános szokás szerint, ahol ezt a rangot általában, ha birodalmi volt, „Reichsfreiherrként” - ahogy ez a hitelesített családfán szerepel -, ha nem, akkor „Freiherrként” írták], anyja pedig Mária Rozina.” Már itt van egy gyanús jel. Az anyakönyvbe miért rossz alakban írták a „báró” szót, illetve ennél nagyobb gond, hogy miért nincs az anyakönyvbe beírva az anya előneve, a „von Friedenberg,” pedig ebben az időben, sőt később is a főrangú családok nagyon ügyeltek arra, hogy a matrikulákba minden titulusukat bejegyezzék. Még ennél is nagyobb probléma az, hogy a Straubingban 1677-ben született sok keresztnevű Jakabot hogyan azonosították a Komáromban lete>9 Lásd: RCSI. Witting. 34
