Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)
RÓNAY ALAJOS (1842–1894)
ni, de ez nem sikerült. Lelkesedés volt bőven, párt is lett volna, de bizony pénz nélkül akkor sem lehetett eredményesen rendezni, gróf Nákó hivatalos jelöltnek pedig, mint a kerület legnagyobb birtokosának, a hivatalos támogatáson kívül nagy helyi tekintélye és sok pénze is volt. Az eredmény persze nem lehetett más, mint a bukás, de Lojzi nem várta meg, hanem a szavazás közben, már kora délutáni órákban, amidőn látta, hogy kisebbségben marad, visszalépett. Fennmaradt ezen választási küzdelemből egy kortesnóta, amelyet Besze János veje, Kacziányi Géza író írt, és amely így szólt: 1. Nem kell nekünk a vén Nákó, Mert ő csak csatornaásó. Fogyatékos ott az elme, Rokkant huszár őkegyelme. 3. Rónay az igaz honfi, Igazságot bátran mond ki, Mi a bajunk, tudja, látja, Besze bátyánk jó barátja. 2. Nem is huszár, hanem pandúr, 4. Zombor felől csillag ragyog, Rajta van a Tisza mondur.32 Én a balpárt híve vagyok, A parancsot Bécsből várja, Nákó pénze nem kell nekem, A muszkának jó barátja. Rónay név becsületem. A Kossuth-nóta dallamára énekelték, és refrénje ez volt: Éljen a magyar szabadság! / Éljen Rónay! Akkoriban nagy divat volt a kortesnóta, és bizony sokszor ez döntötte el a választás sorsát. Ez a nóta teljesen személyeskedő, mint a legtöbb kortesnóta az volt. A csatornaásás arra vonatkozott, hogy Nákó volt az Aranka folyó szabályozásánál a társulat elnöke.33 A „muszkáknak jó barátja” célzás arra, hogy Nákó 1849-ben szintén aláírta azt az okmányt, amelyben több száz aulikus magyar úr az oroszoknak a szabadságharcba való beavatkozását kérte, és miért ezeket „muszka-vezetőknek” csúfolták. Megszületett azonban egy ellen kortesnóta is, amelyet a Nákó-párti Szűcs Pál Csanádi kalaposmester írt, és szól eképpen: Hol van az a zászló, Melyen a név Nákó Épp Tisza is Kálmán, Druszaságban állván, Éljen Nákó Kálmán!34 Még egyszer lépett fel Lojzi képviselőnek, éspedig ugyanazon 1887. év őszén a bánát-komlósi kerületben, ahol az általános választásokkor dr. 32 egyenruha 33 Minden bizonnyal ennél többről is szó volt, hiszen - mint korábban erről már említés esett - gróf Nákó Kálmán és a Rónay család (így Rónay Alajos) között komoly konfliktust okozott 1881-ben a Porgány-ér és a Ladány-ér elrekesztése, és ezzel a zombori földek csapadék- és belvizei természetesen elfolyásának megakadályozása. Lásd erről részletesebben: Kiszombor története. Szerk. Marosvári Attila, i. m. I. 295-297. 34 Nagyszentmiklósi Közlöny, 1887. jún. 12. 344
