Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)

OEXEL JÓZSEF IGNÁC ÁDÁM (1702–1763)

akkor elhatározták Aradon, hogy a vész elmúltával Szentháromság-szobrot állítanak fel, s 1732. július 28-án zarándoklat ment Radnára. Az igazi nagy mirigyvész azonban nem ekkor, hanem 1738. és 1739. években tört ki, és még 1740. évre is átnyúlt. A Szentháromság-szobor első alapkövét ns. Jung Tamás aradi sörfőzőmester, Oexel Magdolna férje tette le. Ezek éppen akkor, 1739- ben Aradon léptek házasságra, ami igazolja azt, hogy József Ignác Ádámék abban az időben Aradon laktak. József Ignác Ádám több másokkal együtt a szobor felállítása körül is szerzett érdemeket, és vállalt bizonyos munkát, s neki köszönhető, hogy a szobor - melyet Budán készítettek és állítólag 6000 forintba került - elkészült és felállításra került.6 A fentiekből kétségtelen, hogy József Ignác Ádám Aradon lakott, feltehe­tően Új aradon levő üzemét folytatta, amely azonban nem lehetett olyan nagy, hogy a serdülőkorban levő Mátyás fiának a jövőjét biztosítsa. Tárgyalásokat kezdett ezért a Temesi Igazgatósággal a nagyszentmiklósi sörfőzés átvételére. Már 1741-ben ott meg is kezdett valami régi vagy ideiglenes épületben sört és szeszt gyártani. Végleges szerződést azonban az igazgatósággal csak 1742. április 24-én kötött azon súlyos feltétellel, hogy köteles egy megfelelő gyárat építeni. Ebben a szerződésben József Ignác Ádámot mint St. Mikloscher Braumeistert említik, amiből arra lehet következtetni, hogy akkor ő ott már eme szerződés megkötése előtt is valóban működött.7 A fizetendő bérösszeg nincs megemlítve, de mérsékelt lehetett, mert hiszen az 1746. évben történt megújításkor is csupán 180 forint volt.8 Még ugyanazon év július 20-án a Csanádi Tiszttartóság kérdést intézett a Temesi Igazgatósághoz, hogy mely helyet jelölje ki a gyár felépítésére.9 Ebből nyilvánvaló, hogy nem a régi gyár helyére tervezték az új épületet. Kijelölték a „Fekete Sas” szállodával határos területet, amelyen a sör- és szeszgyár föl­épült, és átalakított formában ma is fennáll. A sör- és szeszfőzéshez szükséges gabonát többnyire a kincstári készletekből szerezték be, erre utal a tiszttartó­ságnak a felterjesztése, amelyben jelenti az igazgatóságnak, hogy az Oexelnek engedélyezett 1000 mérő gabonát kiadta, de még van tizedekből befolyt ga­bonája több mint 2200 mérő, pedig a kerületi magtár annyira rossz, hogy a gabona hosszabb ideig nem tartható el abban, jó lenne tehát minél előbb, meghatározott áron, a lakosságnak eladni.10 József Ignác Ádám azonban nem sokáig maradt Szentmiklóson, hanem fia, Mátyás megnősülése után üzemét annak átadva visszament Aradra lakni, ahonnan végleg soha sem szakadt el, mert hiszen a Szentháromság-szobor 6 Lakatos Ottó: Arad története. Arad, 1881. II. 130-134. és köv. ^ MÓL. Banatica, Rotulus. No. 77. és Baróti Lajos: Adattár Délmagyarország XVIII. századi történetéhez. (A továbbiakban: Adattár) II. Temesvár, 1900-1904. 606. és Banatica 1797. évi fon. 9. pos. 14. melyre már korábban hivatkoztam, ebben Mátyás elmondja, hogy 1741-ben költözött Nagyszentmiklósra. Tekintettel arra, hogy az évben Mátyás 12 éves volt, ez nem kép­zelhető el másként, minthogy édesatyjával együtt költöztek oda, amit bizonyít az is, hogy a Temesi Igazgatósággal nem Mátyás, hanem atyja kötött szerződést. 8 MÓL. Rotulus. No. 328. Baróti Lajos: Adattár. II. i. m. 608. 9 Baróti Lajos: Adattár. I. Temesvár, 1893-1896. 270. 10 Uo. 281. 30

Next

/
Thumbnails
Contents