Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)

RÓNAY JÁNOS (1837–1905)

hogy a régi jó kerületét átengedte barátságból az öreg gróf Nákó Kálmánnak, s ő egy másikban36 lép mostan fel.- És az milyen?- Meglehetős.- No hát akkor mit búsulsz?- Bánt a dolog, mert két-három országgyűlés alatt úgy el találja rontani az öregúr, hogy sírva nézhetek utána.

Mosoly derűje ömlik el a képviselők ajkain.- Hát meddig akarsz még te élni, János?”37

Mikszáth nem kímélte Rónayt a későbbi írásaiban sem. 1890-ben A közlegény c. publicisztikájában Tisza Kálmán mamelukjait négy kasztba sorolta. ,fiz első kaszt áll a Tisza fanatikus híveiből, kiket egyszerűen „Rónay Jánosok” gyűjtőnéven szokás megkülönböztetni. A Rónay Jánosok (s ezek vannak a legtöbben) úgy nézik Tisza de- misszióját, mint egy természetfölötti csodát, megdöbbenéssel, elképedve, mintha az Ararát-hegy omlott volna össze.” A Rónay János gyűjtőnévvel összefogott mamelukok mellett Mikszáth szerint a második kasztba Tisza személyes, régi barátai tartoztak, a harmadikba a fiatal mamelukok, és a negyedikbe az „okos politikusok.”38

Megkapta a magáét Mikszáthtól az 1892. április 12-én elmondott, föntebb már idézett beszédéért is, amelyben védelmébe vette a csendőrség erősítése érdekében a közös hadsereg színeit és jelképeit alkalmazni javasló Szapáry Gyula miniszterelnököt. Mikszáth úgy adta vissza Rónay János hozzászólását, mintha annak csupán annyi szerepe és jelentősége lett volna, hogy kitöltse azt az időt, amely a szavazáshoz szükséges többség eléréséhez szükségeltetett. „Soha még szónokot nem hallgattak türelmetlenebbül, mint János urat. De Rónay János föl se veszi a tengerzúgást köröskörül, ő csak védi, lelkesen védi a kormányt, szinte szeretné, hogy két szája lenne, mint ahogy a kétfejű sasnak van, hadd szólhatna most mind a kettővel. S János úr csakugyan bebeszél a terembe vagy hat-hét mamelukot, kik azalatt sebbel-lobbaljönnek az élénk, nyüzsgő, kavargó áradatba.”39 40 Mikszáth interpretációjában Rónay János a középszerűség, az átlagos kispolgári magatartás jelképe volt. Szó szerint ez köszön vissza az 1896-ban íródott A „tisztelt urak” összegyülekezése c. karcolatéban, amelyben az új parlamenti ciklus új emberei között „Valóságosan történelmi arcoknak látszanak a Rónay Jánosé, Demkó Pálé és a többi középszerű embereké is.”4° De ugyanez a minősítés jelenik meg Az általános helyzet c. 1894-ben keletkezett írásának III.

36 Mint később erről lesz szó, a nagyszentmiklósi helyett a törökkanizsai (óbessenyői) választókerületben indították.

37 MKÖM 74. kötet. Cikkek és karcolatok XXIV. 1887. január - június. Bp. 1979.135-136.

3SMKÖM 79. kötet. Cikkek és karcolatok XXIX. 1890. január - december. Bp. 1987. 99-100

39 MKÖM 81. kötet. Cikkek és karcolatok XXXI. 1892. január - december. Bp. 1988.147.

40 MKÖM 85. kötet. Cikkek és karcolatok XXXV. i896.január - december. Bp. 1992.126.

304