Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)
RÓNAY JÁNOS (1837–1905)
ülésén. 1885. január 19-én, a költségvetés vitájakor a következőkre hívta föl Széchenyi Pál földművelés-, ipar-, és kereskedelemügyi miniszter figyelmét: „Torontál vármegyében eddig egyetlen létező földműves iskola [az], amely az 1700-as évek utolsó felében gróf Nákó Kálmán ősei által alapíttatott. Már akkor a nemes földesúr belátta Torontál megye lakosságának egyetlen hivatását és élet föltételét, a földművelésnek űzését. Szükségesnek látta ott azon a vidéken az akkori gazdasági viszonyokhoz mért és annak igényeinek megfelelő földműves iskolát alapítani. A gróf őse ezen iskolát 12 szegény fiú részére alapította oly formán, hogy [...] az akkori jobbágyok fiai ingyen neveltetésben és ellátásban részesíttessenek, sőt a legjobb eredménnyel végzett fiúknak, amikor elvégezték a földműves iskolában a kurzust, három éven át 150 forintot utalványozott ezen alapítványból.” A továbbiakban kifejtette, hogy igény van a hasonló bentlakásos iskolákra, de a száz évvel korábban alapított nagyszent- miklósi intézet egy tanárával és egy tantermével már nem felel meg az igényeknek és a kor követelményeinek. Ezért kérte a minisztert, hogy az iskolának, ahova már nem 12, hanem 24 fiú jár, de a létszám akár 30 főre is emelkedhet, az eddig is adott évi 1500 forintos pénzsegélyét emelje föl úgy, hogy legalább még egy segédtanári állást szervezni tudjanak. Fölszólalásának második részében Torontál megye vízügyi problémáival foglalkozott. Azt megemlítette és elismerte, hogy a Felsőtorontáli Ármentesítő Társulat már nagyobbrészt befejezte az ármentesítő munkálatokat, ugyanakkor szükségesnek és indokoltnak látta, hogy a társulat alakuljon át belvízlevezető társulattá. A belvíz levezetésével együtt kívánatosnak vélte a földjavítási munkák elvégzését is. Felhívta a figyelmet arra, hogy Katona Antal volt ármentesítő mérnök által elkészített belvízlevezető tervet a kormány már elfogadta, és csak az abban megállapított módon lehetne a munkálatokat elvégezni. Véleménye szerint sok birtokos szeretné földterületeit vízmentesíteni, de nem teheti, mert arra csak a Katona-féle terv koncepciója alapján volna lehetősége, amelynek a munkálatai meg sem kezdődtek. Végezetül arra kérte a földművelésügyi minisztert, hogy sürgesse meg a közmunka- és közlekedésügyi miniszternél, hogy mielőbb kezdjék meg a terv és az abban levő főlevezetési csatorna megépítését.1? A felszólaláson túl 1885. április 16-án a nagyszentmiklósi zsidó hitközség kérelmét nyújtotta be, amely a zsidók főrendiházban való képviseltetésének ügyében íródott.* 18 Az 1887-1892. közötti országgyűlési időszakban a parlamentben csak egyszer hallatta szavát. 1889. december 7-én a költségvetés vitájában szólalt föl. Kérte gróf Teleki Géza belügyminisztert, hogy ‘7 Képviselőházi Napló 1884-1887. III. kötet. Bp. 1885. 74-75. 18 Uo. V. kötet. Bp. 1885. 332. 299