Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)

RÓNAY (OEXEL) LAJOS (1821–1891)

nyékét szétzúzva fosztogattak. Lajos és Borcsa nem voltak otthon, hanem Jánoséknál voltak, és éppen akkor érkeztek haza. A nagykapun befordulva, a bokrok közül két betyár kiugorva megtámadta Lajost, leteperte a földre, egyik fejéhez tartotta a puskát és el akarta sütni, de mivel csepergős, nyirkos idő volt, a kovás puska lőpora át volt nedvesedve és nem sült el. Lajos, ki erős ember volt, nagy erőfeszítéssel kiszabadította magát a kezeik közül, és a bokrok védelme alatt a József házától elválasztó kőfal felé futott. Ott, ahol most a kiskapu van, egy szánkó meg kocsikerekek voltak a falhoz támasztva, ezek segítségével átugrott a falon és segítségért kiáltozott. Legelsőnek Füttyős Imre, József inasa került elő, akinek elmondta, hogy mi történt, majd az egész udvar talpra ugorva, elszaladtak a harangokat félreverni és a falut fellármázni. Mivel 8 óra tájban történt az eset, a harangozó a templomban volt, mert készült az Úr Angyalára harangozni, azonnal félreverte a harangot, mire az emberek kaszára, kapára kapva, no meg akinek volt, vadászpuskát fogva siettek a betyárok megfékezésére. Azok azonban, hallván a nagy lármát, a makói út felé elvonultak, hátrafelé pár lövést adtak le, majd ott, ahol most a kisállo- más van, behúzódtak az erdőbe, ugyanis ott kezdődött Lajos erdeje, s oda már senki sem merte követni őket. Boris néni ezalatt a sötétben, egy bokor alatt meghúzta magát, és ott várta meg a fejleményeket.

Nem ez volt az egyetlen eset, hogy Rónay Lajosnak meggyűlt a baja a bűnözőkkel. 1887 végén - már mint főispánt - saját inasa, Molnár István lopta meg akként, hogy míg ő távol volt otthonról, feltörte a pénzszekrényét, az ott talált 2000 Ft-ból 700-at magához vett, és ebből a pénzből nyolc napig mulatott Szegeden egy - a belvárosi rendőrlaktanyától csak pár száz lépésre lévő - bordélyházban. Ott azt hír esztelte, hogy ő a Rónay család ügyésze, és éppen akkor nyert meg Kárász Gézával szemben egy 80 ezer Ft értéket képviselő pert. Azt is mondta, hogy ha kimulatta magát, akkor indul Budapestre, hogy a 80 ezer Ft fejében lefoglalja Kárász Géza három ottani házát. A tolvaj inast végül is a főispán fia, az éppen Szegeden tartózkodó Aladár csípte nyakon, de ekkor az ellopott pénzből már csak alig több mint 80 Ft maradt meg, a többit a nyolc nap alatt mind elverteN

Szabó Palkó elfogása és kivégzése is Zomborral volt összefüggésben. Történt ugyanis 1858-ban, hogy Dús István bíró és Weinrich Hugó községi jegyző egy délután a községháza előtti pádon üldögéltek, midőn egy ekhós szekér hangos csengőszóval, vadonatúj hámokba fogott három szép lóval és a kocsi saroglyájához kötött deres lóval Óbéba felől jőve Őscsanád irányában sebesen elhajtott. Mindketten fölismerni vélték a lovakat hajtó legényben Szabó Jánost, Palkó öccsét, ezért Zubán János kocsiján, maguk mellé véve Csepregi Andrást, utánuk hajtottak, de csupán Perjámoson érték utol őket, ahol a betyárok éjszakára a korcsmában megpihentek. Ebből az látszik, hogy Temes megyébe igyekeztek átjutni, hogy a torontáli perzekutorok ne üldözhessék *

v Maros, 1888. jan. 5. és 1888. jan. 8. 258