Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)

RÓNAY (OEXEL) MÓRIC (1813–1890)

Rónay Emilné tulajdonában az 1911-ben kiadott Rubinek-féle gazdacímtár szerint összesen 202 hold maradt, ebből 144 hold volt a szántó, 57 hold a legelő és 1 hold használatlan. A birtok tiszta jövedelme 2554 koronát tett ki, amely holdanként 12,58 koronás átlagjövedelmet eredményezett.64 Ezzel a holdankénti átlagot tekintve jobban jövedelmezett, mint Rónay Ernő vagy Jenő birtoka, aminek nyilvánvalóan az a magyarázata, hogy a birtok teljes egészében bérbe volt adva hagymatermelő kisbirtokosoknak, és a hagymatermelésnek magasabb volt a termelési értéke és jövedelmezősége, mint a nagyobb birtokok főként gabonatermelést folytató gazdálkodásáé.

Emil özvegye a megmaradt földeket bérbe adta, és ő maga Temesvárra költözött, és ott lakott 1923 nyaráig, amikor Gyulára repatriált, de hogy miért éppen oda, nem tudom. Gyulán is halt meg tragikus hirtelenséggel. Halála napján ebéden Kovacsics [Dezső] Békés megyei főispánnál volt, s ebéd után, midőn a feketekávét fogyasztották, Janka hirtelen rosszul lett, és rövid szenvedés után ott a helyszínen szívszélhűdésben meghalt 1929. július 14-én 69 éves 9 hónapos és 15 napos korában.65 Holttestét Zomborra szállították, és ott temették el férje mellé a családi sírboltban.

64 Magyarországi gazdaczímtár 1911. Szerk. Rubinek Gyula. i. m. 771.

651929.július 14-én hunytéi. (1052/1930. sz. halotti anyakönyvi kivonat.)A halálesetről tudósított a Marosvidék 1929. júl. 18-i számában.

249