Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)

RÓNAY (OEXEL) MÓRIC (1813–1890)

utóörökösnek megnevezte Lajos öccsének fiát, Aladárt,54 aki jó gazda és gyűjtő ember volt. Emil azonban ebbe nem nyugodott bele, hanem pert indított a végrendelet érvénytelenítése tárgyában. Évekig pereskedtek, míg végül is kiegyeztek oly módon, hogy Emil átadott Aladárnak több mint 100 kát. holdat, amelynek ellenében Aladár lemondott az utóörökösödési jogáról. így aztán Emil teljesen szabad kezet nyert vagyonának hovafordítására. Móricot még az is indíthatta utóörökös megnevezésére, mert Emil házassága gyermektelen volt, és nem is volt kilátás rá, hogy gyermeke szülessen.

Móric halála után Emil azonnal Kiszomborra költözött, a komjáti birtokot pedig még abban az évben Abelesz Zsigmondnak eladta. Nyilván voltak neki különböző adósságai, amelyeknek kifizetésére kellett a pénz. A birtok ugyan nem az ő, hanem az édesanyja nevén állt, de anyját rá tudta venni, hogy az eladást eszközölhesse. Ugyanez a sorsa lett a budapesti háznak is. Mikor a Komját árából maradt pénz elfogyott, a folytonos iszákoskodás, kártyázás és hanyag gazdálkodás miatt pénzzavarba jővén Vermes Gábor nagybátyjától a budapesti házára 20000 Ft-ot vett fel kölcsön, amelyet be is tábláztak. 3 év múlva pedig, úgy látszik, ismét kellett neki pénz, és akkor 1897. március 2-án kelt adásvételi szerződéssel dr. Varró Indár és neje, Wimmer Clarisse-nak eladta 80000 Ft vételárért. Ezek megtartották a házat, és ma is leszármazot- taiknak a nevén áll. 55

Rónay Emil az örökölt kiszombori földeken sem gazdálkodott, hanem azt haszonbérbe adta ki. így tett 1895 áprilisában is, amikor 69,6 katasztrális hold szántót adott ki október 15-től öt évre kisebb parcellákban hagyma, zöldség, vetemény és gabona alá.54 55 56

Emil kezén Zomboron az 1893-ban kiadott Magyarország föld- birtokosai című kötet nyilvántartása szerint, amely valószínűleg az 1891-es általános összeírás adataira támaszkodott, még 844 kát. holdnyi földterület volt, ebből 654 holdat tett ki a szántó.5? Néhány évvel később, az 1895-ös gazdacímtár szerint már csak 334 kát. hold volt a birtokában, ebből 174 hold volt szántó, 8 hold kert, 4 hold rét, 2 hold szőlő, 97 hold legelő, 43 hold erdő és 6 hold földadó alá nem eső terület.58 A különbség 510 hold volt, melyet minden bizonnyal Szemes István vásárolhatott meg, akinek 525 holdas birtoka az 1891- es összeírásban még nem szerepelt, az 1895-ös gazdacímtárban viszont már igen.59 Az eladásra e két időpont között kerülhetett sor. Szemes Istvántól a birtokot báró Gerliczy Ferenc deszki földbirtokos

54 Rónay Aladár (1864-1915)

55 Telekkönyvi jegyzőkönyvek

56 Maros, 1895. ápr. 7. Haszonbérleti hirdetés.

57 Belussi Baross Károly: Magyarország földbirtokosai. Az összes 100 holdnál többel bíró magyar birtokosok névsora a tulajdonukban lévő földterületek mívelési ágak szerinti feltüntetésével. Bp. 1893. 736.

58 A Magyar Korona Országainak Mezőgazdasági Statisztikája. 2. kötet. Gazdacímtár. Bp. 1897 450-45159 Uo.

246