Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)
RÓNAY (OEXEL) MÓRIC (1813–1890)
városháza és a törvényszéki palota is ki volt világítva. Másnap, június 15-én 9 órakor a kát. templomban Veni sancte volt, onnan a szerb templomba, azután a református imaházba mentek, majd ezt követően a megyeháza nagytermében megtörtént az eskütétel és a beiktatás. A közgyűlési teremben a hivatali eskü letétele után elmondott programbeszédében többek között a következőket jelentette ki: „Tekintetes megyei közönség! Habár fényes tehetséggel nem bírok, oly két érzelem dagasztja keblemet, melyeket nehéz pályámon, mint biztos vezetőkul kínálkozó irányadókat tekintek. Egyik: zsenge ifjúságomtól fogva bennem lángoló hazaszeretet, másik a jóakarat, mely- lyel szeretett megyénk jólétét s boldogságát előmozdítani szándékozom, s életem fő feladatául tűzöm ki. Ezekhez járul még a meggyőződés, hogy a tekintetes megyei közönség ezennel ünnepélyesen kikért hathatós támogatásával istápolni fogja gyenge erőmet: mert csak így leszek képes sikerrel haladni a magasztos célok felé vezető ösvényen.” Politikai hitvallását, feladatát a következők szerint fogalmazta meg: „Mi engem illet, a tekintetes megyei közönség ismeri elveimet, ismeri érzületemet, és én egyáltalán nem akarok másnak látszani, mint ami voltam s vagyok, t. i. szabadelvű, szabad gondolko- zású ember, s mint ilyen, egy téren állok hasonirányú kormányunkkal, a múlt hongyűlés által megvetett alapokon akarok tovább haladni, mert erős meggyőződésem, hogy Magyarország csak mostani szövetségében állhat fenn tartósan és így biztosítja szabadságát. [...] Én a megyében pártokon kívül akarok állni, és lelkiismeretem sugallatát követve megyek előre utamon. [...] Kötelesség szerűen felügyelek, míg a megyénél marad, a jogszolgáltatásra, kiváló figyelmet fordítok a közigazgatásra, hogy minden tisztviselő elsőtől utolsóig egész odaadással, buzgalommal, pontosan, gyorsan és lelkiismeretesen - ami a fődolog - teljesítse kötelességé. A magánosnak, ha panaszaik vannak, forduljanak egész bizalommal hozzám; ajtóim mindenki előtt nyitva lesznek.”A beszéd elhangzása után Várady Mihály III. alispán, majd a bizottságok nevében Molnár János üdvözölte a főispánt.88 A 600 terítékes beiktatási bankettet délben a kaszinóban adták, este pedig műkedvelői előadás volt a városi színházban, színre került a „Tündérujjak” c. darab. 16-án folytatódott a közgyűlés, amelynek végeztével Móricék hazaindultak, és két napos utazás után haza is érkeztek Zomborra, úgy hogy már június 22-én onnan írt hivatalos levelet, és csupán augusztus 5-re ment vissza Nagybecskerekre. Az állandó lakását nem helyezte át Nagybecskerekre, hanem csupán a gyűlésekre ment le családostul, akkor is csak pár napra. így a szeptemberi közgyűlésre is lement, amikor kb. két hetet töltött ott. Rendes 38 Zombori Rónay Móric Úr Ő Méltóságának Tor ont álmegy efőispáni székébe 1871. évi június 15-én történt ünnepélyes beiktatása alkalmából tartott beszéde. Nyomtatott Pleitz F. P.-nál Nagy-Becskereken. [1871 ]. 4. 227
