Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)

RÓNAY (OEXEL) MIHÁLY (1813–1873)

Rónay Mihály nagy eréllyel és szorgalommal látott neki felelősségteljes hivatása elvégzéséhez. Május 25-én tartott első, ún. megyei bizottmányi gyűlésen kifejtette a hazánkban történteket, és figyelmeztette a közgyűlést azon veszélyekre, melyek - úgymond - nemzeti létünk és függetlenségünk eltiprá- sával fenyegetnek. Felhívta a vármegye közönségét és a tisztikart, hogy minden egyenetlenséget félretéve csak a haza érdekeit tartsák szem előtt. Indítványára a közgyűlés nagy lelkesedéssel elhatározta, hogy annak kimondása mellett, miszerint a vármegye kész hazánkat és alkotmányos szabadságunkat áldozatokkal, s ha kell, vérrel is megvédelmezni, őfelségéhez feliratot intéz, melyben kifejezésre kívánja juttatni, hogy a vármegye a koronás király személye és háza iránt tántoríthatatlan hűséggel viseltetik. Hasonló felirat intéztes- sék István nádorhoz és a minisztériumhoz is, biztosítván őket, hogy a hazát fenyegető veszély elhárításában híven fogja kívánságaikat és rendeleteiket teljesíteni. Ezen kívül a veszélyeztetett függetlenség megmentése érdekében adományokat gyűjtöttek, és a 17 vármegyei tisztviselő fizetésének tizedrészét ajánlották fel.22 Az alispán a miniszterelnöktől a lakosság felfegyverzése végett 3000 fegyvert kért. A nemzetőrség megszervezése körül is nagy buzgalommal járt el, hogy a kért 2000 ember helyett 6-7000 embert állított ki.23

1848. június 13-án Mészáros Lázár hadügyminiszter rendelete alapján, melyben fölszólította az alföldi megyéket, hogy „a már megtámadott Bács, Torontói megye helységeinek védelmére, oltalmára” nemzetőr seregeket állítsanak, a Szegedi Állandó Bizottmány a „Szeged táján elrendelt táborozásnak czélszerű rendezése” érdekében Vadász Emanuel (Manó) elnöklete mellett egy teljhatalommal felruházott választmányt, egy ún. hadi bizottmányt hozott létre, melynek tagjai közé Rónay Mihályt is beválasztották.24 Megyei feladatai azonban hamarosan elszólították Szegedtől.

1848 júniusától ugyanis országszerte megkezdődött az új magyar hadsereg szervezése. A képviselőház július 11-én Kossuth nagyhatású beszédére közfelkiáltással megszavazta 200 ezer újonc fölállítását és az ehhez szükséges 42 millió forintot, augusztus közepén pedig megkezdődött a katonaállítási törvény parlamenti vitája, s a hónap végén elfogadott törvény már csak királyi jóváhagyásra várt. Szemere Bertalan belügyminiszter azonban nem várva meg a törvény szentesítését, augusztus 29-én rendeletben utasította a törvényhatóságokat az újoncozás megkezdésére. A rendelet értelmében 48 órán belül bizottmányi ülést kellett tartani, és helyben is föl kellett készülni az újoncállítás megszervezésére. A Csongrád Megyei Bizottmány szeptember 2-án tűzte napirendre a rendeletet, és - többek között - döntést hozott arról, hogy a hódmezővásárhelyi kerületben

22 Uo. 202-204.

23 Uo. Lásd még: Hódmezővásárhely története. Főszerk. Szabó Ferenc. II. i. m. 22.

2* G. Tóth Ilona: Az 1848/49 évi forradalom és szabadságharc szegedi dokumentumai, i. m. 81-82., Reizner János: A régi Szeged, i. m. 157.

185