Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)
RÓNAY (OEXEL) JÁNOS (1809–1867)
felében kertnek használt üres fundus. A mellette lévő háromholdas téren egy tíz méter széles és tíz méter hosszú téglafalas cseréppel fedett emeletes magtár állt, és ugyanott egy harminchat méter hosszú kotárka, valamint egy nagy, gazdasági eszközök tárolására szolgáló fészer, düledező istálló, és ugyancsak romladozó háromszobás lakóépület istállóval egybeépítve. A földeket is összeírták. A Veliki-rét dűlőben 390 kataszteri hold szántót feküdt. A Grosara-dűlőben lévő majorban béreslak és ököristálló állt. A major mellett 300 kataszteri hold legelő, és 124 kataszteri hold szántó terült el. A Kígyós-dűlőben mintegy 722 kataszteri hold rétet, legelőt és szántót írtak össze. A határban szétszórva még kisebb-nagyobb földterületek képezték a birtok részét, amely összességében 1583 hold 237 négyszögölt tett ki. Ivándán még néhány épületet, üres telket és egy nyolcszobás, pincés, száraz bejáratú, ötezer forintra értékelt kocsmát birtokolt Rónay János. Gazdasági felszerelésekből sem volt hiány. A szántáshoz, vontatáshoz tizenhat, utánpótlásként pedig harminckettő ökör állt rendelkezésre. A termést hét vas- és öt fatengelyű kocsin szállíthatták. Két lóval és a hozzájuk való kocsival lehetett a határt járni. A réten 1000 angol birka és 200 ürü legelészett. Az italmérési regálejogot, amely évente haszonbérbeadással 900 forintot jövedelmezett, 18000 forintra, az öt malom regálejogát, amelyek évente 12 forintot hoztak, 1200forintra értékelték. A leltározók fölmérték az ivándai birtokon levő terheket. Megállapították, hogy a jószágra összesen 139328 forintos tartozás van betáblázva. Ebből a legnagyobb részt a Karlócai Szerb Nemzeti Alapítvány 60000 forintnyi kölcsönösszege tette ki, de jelentős volt az adóhátralék is, amely 12562 forintra rúgott. A megállapított terheket azonban megfelezték, így lett abból 69664 forint. Tették ezt azért, mert az ivándai birtoknak a fele, azaz csak az elhunyt Rónay János része képezte a hagyatékot. Az egész birtok értékét 201190 forintra becsülték, annak fele 100595 forint volt. Ebből az összegből levonták a terheket, és így megkapták a hagyaték tiszta értékét, azaz 30931 forintotA2 Újszegeden 1867. július 8-án folytatták le a leltárfelvételt, amelyen részt vett a község bírója, Balogh Márton, Magyar József esküdt és Eökleödy Tamás jegyző, valamint özvegy Rónay Jánosné, Rónay István, Rónay János, Blaskovichné Rónay Amália és Borzecz- kyné Rónay Sarolta. (A családtagok részéről Rónay Sarolta minden bizonnyal később írta alá a leltárívet, mert 1867-ben még nem volt férjnél!) A leltáríven egyetlenegy ingatlan szerepel, éspedig egy 380 négyszögöles telken épült, 4000 forintot érő, 101. számot viselő lakóház, amelyre csekély, 11 forintos közadó- és közköltség-elmaradás 42 Uo. 350. sz. 168
