Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)
A CSALÁD EREDETE
A CSALÁD EREDETE Állítólag Nagy Károly császárnak tanácsosa és kedves embere lett volna egy Eginhard nevű lovag, akinek utóda a legenda szerint Ritter Hederius, aki részt vett a harmadik keresztes háborúban (1189-1192), és aki aranyozott pajzsán vörös ökörfejet a nyakkal viselt címerül, amiért Öchselnek nevezték. Ez azonban nem bizonyítható, amiért is inkább a mesék világába tartozik. Valósággal élt azonban a XIII. században, annak a közepe táján, Eberhardt Oexel, akit Albertus Bohemus püspök, IX. Gergely pápa (1227-1241) követe, mint a freisingeni püspök környezetéhez tartozó „bíborköpenyes bajor lovagot”, aki II. Frigyes császár és Ottó bajor és pfalzi választóherceg híve volt, egyházi átokkal sújtotta 1239-ben.1 Ennek unokája lehetett azon Ritter Heinrich der Oexel, aki a salzburgi nemesek csapatában, amelyet maga a salzburgi püspök, Fridrich vezetett, és a csata előestéjén lovaggá ütött, részt vett 1322. szeptember 28-án Szép Fülöp seregében a Bajor Lajos ellen vívott Mühldorf-Ampfingeni ütközetben, és ott el is esett. Ez is címerül arany mezőben vörös ökörfejet a nyakkal viselt.2 * A család egyes ágai a XIV. század közepe tájától a XVI. század közepe tájáig a Dél-Bajorországban fekvő Ochsenhausen falut bírták. A család idővel igen szétágazott, és aszerint, amint a Német Birodalom különböző részeibe szakadtak, különböző ortográfiával írták nevüket, így előfordul: Oexel, Oexle, Öxl, Exl, Ochsel stb. változatban, címerül azonban mind az ősi ökörfejet használták hol vörös, hol fekete színben, de mindig arany mezőben. A XVII. század elején Göppingenben, a jelenlegi Württembergben többen éltek. Giengenben egy Johann Georg Ochsel és ennek fia, Johann Jakob polgármesterek voltak. Georgnak egyik testvére, Johann Jakob Oexel Stuttgartban városi orvos volt. Ugyancsak Göppingenből származott azon Johann Georg Oexel is, aki a harmincéves háborút befejező vesztfáliai békekötés alkalmával diplomáciai szolgálatokat teljesített, és a ratifikálás örömére Nürn- bergben 1649. szeptember 25-én megtartott díszlakomán Bajorországot képviselted Ő később mint urának, Károly Lajos pfalzi választófejedelemnek követe és meghatalmazottja, részt vett a császárválasztáson, amikor urával szemben urának szavazatát Habsburg Ferdinándra adta, amin a jelenlévő Károly Lajos annyira felbőszült, hogy a tintatartót hozzá akarta vágni, ami nem őt, hanem a mellette ülő Máltai Lovagrend követét találta, akinek fehér 1 Johannes Turmier’s: Annales dicum Boiariae. A Bajor Királyi Akadémia kiadványa. München. 1884. VII. k. 4. fej. 78. Vö.: Dr. Konstantin Höfler: Albert von Bucharn und Papst Innocent IV. Stuttgart. 1817. Előszó. III. pont. 2 Siebmacher Wappenbuch: Salzburger Adel. 46.1. címer. Tafel 19. a Dr. Witting közlése. Oncken. Allgemeine Geschichte in Einzeldarstellungen. III. k. 18-19. oldalak közötti kép, amely a magyar világtörténelem megfelelő kötetében is megvan. Johann Jakob arcképe pedig látható Oncken ua. kötetében, amelyikben az Osnabrückben tárgyaló feleket ábrázolja: a 40. jelzésű Hans Jakob Öxlin Herr Volmars Secretar. 13
