Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)
OEXEL JÁNOS (1774–1811) - OEXEL ALAJOS (1781–1832)
Ökör, Borjú”, de mondták így is: „Kamocsay nagy ökörborjú”. Talán Kamo- csay szellemi képességeire céloztak? Vagy csak minden alap nélkül gúnyolódtak? Krisztina leszármazottja, unokája volt az a Nagy Szidónia - Szidi néni akinek első férje Latinovics János, második pedig visontai Kovács László földbirtokos és 1865-től országgyűlési képviselő volt, aki egészen a haláláig, 1889-ig, tehát 25 éven keresztül a képviselőház háznagya volt. Szidi néninek Latinovicstól született egy fia, Mihály és egy lánya, Ilona. Ez utóbbi első ízben Csernovics Diodorhoz, másodízben gróf Bethlen Istvánhoz ment férjhez, és még pár évvel ezelőtt élt, talán ma is él.20 Kovács Lászlótól egy fia származott, Zoltán, aki Rónay Ágnesnek udvarolt, de anyja ellenezte a házasságot, mert Ágnes skrofulás volt, amely betegség különben Bene-örökség. Júlia, Kamo- csayné két lánya sorsáról nem tudok semmit, míg Ágnes, Oexel Alajosné leszármazottjairól alább bőven lesz szó. Rozália volt a negyedik Bene, aki Kolb Antalhoz ment férjhez. Ennek három fiáról tudok, éspedig Kolb Ádámról, aki Szeged város ügyésze és Oexel Karolina férje volt, de korán özvegyen maradt. Antalról, akinek csupán a nevét ismerem, és Bertalanról, akinek felesége Bába Mária volt, aki gyermekkoromban minden nyáron Zomboron nyaralt Mili néniéknél.21 Bene Istvánnak és feleségének volt egy fia is, József, aki nagy, de magyar szempontból nem szép szerepet vitt a közéletben, mert az udvari párt híve volt, és mint ilyen, Csongrád vármegyei főispáni helytartóságáig vitte,22 amikor éles ellentétbe került unokaöccseivel, Rónay Mihállyal és ennek sógorával, Bene Lajossal, amint azt Mihály életrajzánál látni fogjuk. Ebben az időben több vármegyében voltak ilyen adminisztrátorok, akiket a hazafias pártiak gyűlöltek és kigúnyoltak. Egy ilyen gúnyversben Bene József is szerepel két másik adminisztrátor kollegájával, köztük a bihari adminisztrátorral, Tisza Lajossal egyetemben, ily képen: „Tisza Luka Bene, Egye meg a fene!” (Luka Sándor Hont vármegyében volt főispáni helytartó) Az öreg Bene István, aki Algyőn gazdálkodott, már 1794. augusztus 28-án özvegyen maradt. Szeme világát is elvesztette, és mivel Szegeden több háza volt, oda költözött, és ott nagy visszavonultságban élte le világtalan szomorú életét. A ház, amelyben lakott, ma is áll még, az Iskola utca és Oroszlán utca jobb sarkán. Ez egy ütött-kopott egyemeletes épület, melynek a bejárata az Oroszlán utcáról van.23 24 A másik háza, amelyet Ágnes lánya örökölt, a mostani Tisza Lajos körút és a Fekete sas utca sarkán állt, de azt már régen lebontották, és helyén a királyi tábla épülete emelkedik. 24 Az Iskola utcai házat fia, 201946. február 18-án halt meg Rábafüzesen. Gudenus János József: A magyarországi főnemesség 20. századi genealógiája. I. Bp. 1990.169. 21 Rónay (Oexel) Jánosné Karácson Emíliáról van szó! 22 Életrajzát lásd bővebben: Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez. Szeged, 1992. Tanulmányok Csongrád megye történetéhez XIX. 23. 23 Az 1ín. Fischer-házzal szemben álló épület már nem létezik, helyén egy kétszintes bérház áll. 24 A ház egykori telkén a belvárosi leányiskolát építették föl, itt kapott később helyet a királyi ítélőtábla. Ma a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kara használja az épüle136