Rónay Elemér – Gilicze János – Marosvári Attila: A zombori Rónay család története - Dél-Alföldi évszázadok 30. (Szeged, 2012)
OEXEL MÁTYÁS FERENC (1759–1828)
Torontói megye 1798. november 20-án tartott közgyűlésén határozott arról, hogy a nagyszentmiklósi járásban megkezdett és még felállítandó, illetve javítandó Maros-töltés munkálatait folytatja. A feladat vezetésével a megyei mérnököt bízták meg, pontosabban a helyettesítésével Oexel Mátyást. Arról is rendelkeztek egyúttal, hogy az általa már elvégzett munkáért fizessenek ki 39 forint napidíjat. Minden bizonnyal a megye a következő években is igénybe vette szakértelmét. A jegyzőkönyvekben erre vonatkozóan kevés adat áll a rendelkezésünkre. Egy bejegyzés szerint 1799-ben kérte a közgyűlést, hogy az egy forintos napidíján javítsanak. Kérését azzal utasították el, hogy a napibért a Helytartótanács határozta meg, ezért azon változtatni nem lehet. Fischer József megyei mérnök 1806 őszén hosz- szabb időt Pesten töltött vízügyi tervek elkészítése ügyében. Távollétében a vízmentesítési munkákban résztvevő igaerők irányításával Oexelt bízták meg, „úgy, mint aki ilyen munkákat [...] már ennek előtte is több esztendeig igazgatta.”2 Már 33 éves volt Mátyás, amikor 1792. augusztus 28-án eljegyezte az akkor 28 éves Szilber Magdolnát, Szilber János Szeged legtekintélyesebb polgárának, a város főbírójának, több ízben országgyűlési követének lányát. Az eljegyzést követően, másnap, augusztus 29-én öreg Mátyás és felesége, Wal- brunn Margit Zomboron móringoló levelet állítottak ki, amelyben biztosítják, hogy amennyiben Magdolna gyermektelenül maradna özvegyen, és elhalt férje örökében a zombori birtok rá eső részében megmaradni nem akarna, vagy a rokonok miatt megmaradni nem bírna, úgy 2000 forintot fog kapni. A fiatal pár megélhetését biztosítandó [Mátyás] kötelezte magát: mindaddig, amíg iljú Mátyás a zombori jószágban vele együtt gazdálkodik, neki a munkájáért évi 150 forintot fizet a rendes évjáradékon kívül, amennyiben pedig a gazdaságban nem maradna mellette, kötelezettséget vállalt arra, hogy rendes lakásáról gondoskodik, és két szesszió - ami kb. 64 hold volt - és annak megművelésére szolgáló igás állatokat és 500 forint évi járandóságot fog neki fizetni. E móringoló levelet Dugonits Ádám, Szeged városának tanácsosa mint tanú előtt állították ki.3 4 Esküvőjük Szegeden 1792. október 15-én a minoriták templomában, a felsővárosban ment végbe. A menyasszony részéről tanú volt Graff Antal szenátor, a vőlegény részéről Teklits Péter. A SzilbeM család a XVIII-XIX. század fordulóján Szeged legtekintélyesebb családja volt. Szilber János már 1796-ban a tanács tagja, Szeged város ország- gyűlési követe. Ugyancsak mint követ képviselte Szeged városát 1802-ben, amikor követtársa Dugonits Ádám volt. 1803 és 1811 között a főbírói tisztet viselte, majd 1811-12-ben megint országgyűlési követ. Mindemellett a város tanácsának is állandó tagja volt. Szilber Jánoson kívül a család Antal és József 2 Uo. 1798. IV. 24./S3- XI. 20/1., 1799. ív. 22/87., 1806. IX. 9/7. 3 Periratok 4 A család a nevét eredetileg Silbernek írta. Rónay Elemér mindkét írásmódot használta, ezért az egyszerűség kedvéért mi a Szilber alakot használjuk. 106
