Kőszegi Barta Kálmán: Kései kuruc - Dél-Alföldi évszázadok 29. (Szeged, 2010)

KÉSEI KURUC

s hosszú, napokig tartó felszólalásaik után előkerült a tartalom, a gyűrű, a nemzetiségi sérelem, az, hogy a legutóbbi képviselő-választásokkor a szolgabiró és a csendőrök talán erőszakoskodtak. (Igaz! Úgy van! A bal oldalon.) Igazán talál erre a mondás: parturiunt monies et nascitur ridiculus mus.40. Sőt, tovább megyek. Még az a kis gyürücske, az a felpanaszolt nemzetiségi sérelem, az sem volt valódi, az is talmi volt, mert Günther Antal41 államtitkár s Emődy József42 igen t. képviselőtársam az igazság választóvizével kimutatták e gyűrűnek, e nemzeti sérelemnek talmi voltát. De még abban az esetben is, ha valódi, ha igaz lenne ez a sérelem, ha tényleg a választásokkor visszaélések történtek volna, akkor is ez a sérelem nem nemzetiségi sérelem. Függetlenségi pártiák közül is sokan panaszkodhatnának egyes sérelmekért. Én a magam sérelméért a belügyminiszterhez fordultam orvoslásért, bízom igazságszeretetében, nyugodtan várom döntését, mert míg egyfelől nem tartom férfias dolognak a magam egyéni bajával siránkozni egy országnak szine előtt, addig másrészt nem tartom hazafias dolognak sem, sőt hazafiatlan dolognak tartom: magánérdekü dolgokkal a közéletet, az egész országot érdeklő dolgok tárgyalha- tásától az időt elvonni, elrabolni. (Igaz! Úgy van! Elénk helyeslés a baloldalon.)

A nemzetiségi képviselők illetve a nemzetiségiek közül az oláhok, a tótok és a szer- bek egy csoportba verődve, magukat nagyzolással pártnak keresztelték el. Azt mondják, hogy programmjuk van, s egyik felszólalójuk, Goldis László43 csodálkozik azon, hogy a miniszterelnök úr és a koalícióban levő pártok nem ismerik az ő programmjukat, dacára annak, hogy az Európa minden nyelvén nyomtatásban megjelent. Hát én nem tudom, hogy Goldis László miféle kinyomtatott programmról beszél? Talán a nagyszebeni memorandumról? De annyi bizonyos, hogy a nemzetiségi képviselők maguk vagy nem tudják, vagy nem akarják őszintén bevallani azt, hogy mik azok az elvek, a melyek őket egy párttá egyesítették. Mert a míg Novaeu Aurél képviselő úr nem átalja azt mondani, hogy a nemzetiségi pártnak programmja a szabadság, jogegyenlőség, testvériség - holott eddig egész működésük negációja e magasztos elveknek -, addig előáll egy másik nemzetiségi képviselő úr, Petrovics István, és azt mondja, hogy őket a közös veszély egyesítette párttá, az a közös veszély, a mely a törvények végrehajtása folytán és a kontemplált törvények

40 parturiunt montes et nascitur ridiculus mus: Vajúdnak a hegyek és nevetséges kisegér születik.

41 Günther Antal: igazságügyminiszter 1907-1909. Székesfehérvár, 1847. szept. 23. -Bp., 1920, febr. 23.): újságíró, igazságügyminiszter. Kilépve a piarista rendből jogot végzett. 1874-ben ügyvéd lett, 1869-től 1893-ig az ogy.-i gyorsíróirodában működött. Újságírással foglalkozott, 1871-től 1894-ig a Pesti Napló munkatársa, 1894-től a Nemzeti Újság felelős szerk.-je, 1896- tól a Hazánk c. lapba írt cikkeket. 1901-től 1909-ig szabadelvű programmal ogy.-i képviselő. 1906-ban igazságügyi államtitkár, majd 1907. febr. 7-től 1909. szept. 23-ig a koalíció igazság ügyminisztere, 1909-20 között a Kúria elnöke. 1875-76-ban a Magyar Gyorsíró c. lapot szerk. A főrendiház tagja, ill. 1917-től 1918 őszéig alelnöke. - F. m. Gyorsírási Oktató Levelek (Pest, 1871). - Szí. Szomory Dezső: Levelek egy barátnőmhöz (Bp., 1927).

42 Emődy József: orsz. gy. képviselő; Nagy tevékenységet fejtett ki a hírlapírás terén. írt több román nyelvű tankönyvet, ezenkívül Slavici János és Carmen Sylva több művét magyarra fordította.

43 Goldis László: a román komité (Román Nemzeti Tanács) tagja; író, szül. Csermőn (Arad vm). 1862. nov. 25. Egyetemi tanulmányait Budapesten és Bécsben végezte; Budapesten középiskolai tanári oklevelet nyert, miután a brassói gör. kel. román főgimnázium tanára lett. 1901-ben az aradi gör. kel. román püspöki szentszék titkárául választották. 1906-ban a máriaradnai választó- kerület román nemzetiségi programmal képviselőnek választotta.

76