Kőszegi Barta Kálmán: Kései kuruc - Dél-Alföldi évszázadok 29. (Szeged, 2010)

KÉSEI KURUC

Magyarországon választási elnök ily részre hajlással nem járt el. Hogy méltó büntetését főszolgabíró barátjával együtt elvegye, dr. Nagy György meg­tette a megtorló lépéseket ellenük. Táviratozott rögtön Kossuthnak, ki a gazság megtorlását megígérte. Ma a kerületből küldöttség ment Kossuth Ferenczhez, a választókerület polgárságán s dr. Nagy Györgyön ejtett sérelem orvoslása végett. Ifj. Sófalvi Ferenc. Székely Újság 1906. julius 5. Beszéd Gábor Áron sírjánál. Irta: és 1906 julius 1-én a sírnál záróbeszédként elmondotta: Dr. Nagy György orsz. képviselő. Gábor Áron37 emlékezetét ünneplő Polgártársak! A székely ágyuhős iránti kegyelet­ben én édes Testvéreim! Tanítja az írás: „ Mit keresitek a holtak között az élőt? Nincsen itt, hanem feltámadott!” Ne keressük az eresztevényi temető csendes halottjai között Gábor Áront. Nincsen itt, hanem feltámadott. Teste meghódolhatott a természet elmúlást parancsoló törvényének, de szelleme, de lelke él, hat, buzdít, lelkesít. Gábor Áron neve előttünk, székelyek előtt fogalommá nőtt. A munkás hazaszeretet­nek, a hősi vitézségnek, az önzetlen önfeláldozásnak ragyogó fogalmává. 37 Gábor Áron: Berecken született székely határőrcsaládban. Apja Gábor István főjegyző, anyja Hosszú Judit volt, akik öt gyermeket neveltek fel. Gábor Áron a berecki alsó iskola után a gimná­ziumot Csíksomlyón a ferencrendieknél végezte, majd bevonult katonának. Kézdivásárhelyen, a 2. számú székely határőrezrednél szolgált katonaként. Innen Gyulafehérvárra küldték, ahol „pattantyús” (ágyúkezelői) kiképzést és káplári rangot kapott. 1840-től az 5. pesti tüzérezred­hez állt be, később Bécsben, az ágyúgyárban szolgált. Továbbszolgálati kérelmét nem fogadták el, ezért leszerelt, majd 1842-ben öccse helyett újra bevonult, de nem sikerült elérnie, hogy továbbképezzék, ezért 1846-ban újra, végleg leszerelt. Az ágyúöntés lehetőségét már az 1848. október 6-án tartott Székely Nemzeti Gyűlésen felvetette, az ellenállás mellett döntő gyűlés azonban nem vette komolyan a javaslatot. Az ötlet Sepsiszentgyörgyön került újra elő, ami­kor Puchner császári tábornok feltétel nélküli megadásra szólította fel a várost. Az összehívott népgyűlés november 12-én megfelelő fegyverek hiányában már-már a megadás mellett dön­tött, amikor Gábor Áron felajánlotta, hogy a fülei hámorban ágyúkat gyárt, és a maga öntötte ágyú torka elé áll, ha a próbalövéssel nem talál célba. Szavait a székelyek nagy lelkesedéssel fogadták. Gábor összesen 93 ágyút öntött (bár a számot illetően nem egyeznek a különböző források). Gábor Áron a kökösi csatában, a háromszéki önvédelmi erők és az orosz cár csapatai közti tüzérségi összecsapásban vesztette életét, amikor bal mellén hatfontos ágyúgolyó találta el. Testét először Uzonban hántolták át, a harcok végén került a közeli Eresztevénybe. A református templom kertjében van végső nyughelye. 71

Next

/
Thumbnails
Contents