Kőszegi Barta Kálmán: Kései kuruc - Dél-Alföldi évszázadok 29. (Szeged, 2010)

KÉSEI KURUC

Székely Újság 1906. február 4.

A Székely Újság tárcája:

Kossuth Lajos, mint szónok

Irta és a sepsiszentgyörgyi „Kossuth Lajos asztaltársaság” január 19-iki gyűlésen felolvasta Dr. Nagy György. —

Mint az égboltozat koronájában, a Napban nem tudjuk, hogy ragyogó fényességét csodáljuk-e vagy termékenyítő, áldó melegét: nem tudjuk eldönteni, hogy akkor-e szebb, fenségesebb mikor bíbor köpenyében felragyog a hajnali égen, vagy midőn teljes pompájában déli sugárral tűz le, avagy mikor leáldozóban szelíd fényével megaranyozza a látóhatárt. Úgy a magyar történelem ezer éves égboltozatának napjánál, Kossuth Lajosnál is eldönthetetlen, hogy államférfim bölcsessége csodálatosabb-e avagy szónoki varázshatalma, akkor volt-e nagyobb, mikor egy nemzet leborulva nagysága előtt szavára hősök születtek, seregek támadtak, s ő akkor, mikor a messze idegenben, mint hontalan, mint turini remete próféciájával világitó fáklyája volt hazájának, bölcs szavával tanítója az ő árva nemzetének.

Gyenge az én erőm Kossuth Lajost feltüntetni az ő világtörténeti elhivatásában, kijelölni helyét az örökéletüek Pantheonjában,12 összhatását kidomborítani félszázadnál tovább tartó irányitó működésének. Ilyen merészre nem vállalkozom, hanem az egészből egy részt, a Napból egy sugarat, az erdőből egy lombot választottam vizsgálatom tárgyává, s ifjúi lelkesedésemnek egész melegével Kossuth Lajosról, mint szónokról kívánok beszélni.

Felolvasásom tárgyának megválasztására az ösztönzött, hogy most került ki a sajtó alól Kossuth Lajos iratainak tizenegyedik kötete, mely 1832-től 1849-ig tartott beszédeit tartalmazza, azokat a beszédeket, melyek a modern Magyarország alapját vetették meg, azokat a beszédeket, melyeknek bölcsessége milliókat tanított, melyeknek szava egy egész kort rázott fel, melyeknek tüze egy nemzet szivében gyújtott nemes lángot.

Zemplén vármegyének az 1822-ik év szeptember hó 5-én tartott közgyűlésén a sajtó szabadsága mellett mondott beszédtől azon beszédig, melyet Debreczenben 1849. május hó 5-én, mint kormányzó elnök az eskütétel után mondott egy egész világ van, telve vágygyal, hittel, erős akarattal, igaz lelkesedéssel. S a nemzet minden vágya, minden hite, egész akarata, izzó lelkesedése Kossuth Lajos ajkán zengő kifejezést talált.

Emlékezve a 200.000 honvéd, és a 41.000.000 forint megszavazását kérő, 1848. julius 11-én tartott beszédére, mely beszéd szónoki diadalai hervadhatatlan koszorújának legszebb virága, bizton mondhatjuk, hogy Kossuth volt a tárogató, mely felébresztette a halottakat, hogy a vétkesek és gyengék örök halálba süllyedjenek, az életerősek örök életre ébredjenek.

Elragadó szónoki ereje megnyilatkozott már Zemplénvármegye közgyűlésein. Az ott 1832. szeptember 5-én elmondott beszéd egy hatalmas pöröly a sajtó bilincseinek letörésére. A jobbak szivében élő hitnek adott kifejezést hirdetve: „Vegyetek el mindent, csak szabad sajtót adjanak, s nemzetem szabadsága, boldogsága felett kétségbe nem esem!!”

Gondolatvilágának gazdag kincstárát nem rabolta meg, érzéseinek forró hevét nem hütötte le, akaratának acélosságát nem puhította meg az a három esztendő, melyet ha12 Pantheon: valamely vallás, mitológia isteneinek összessége; sírkert: - valamely nemzet nagyjainak nyugvóhelye.

50