Kőszegi Barta Kálmán: Kései kuruc - Dél-Alföldi évszázadok 29. (Szeged, 2010)
SUPPLEMENTUM
Erdész Ádám A Kossuth-kultusz Békés megyében Aligha lehet kétséges, hogy a magyar történelmet formáló személyiségek közül Kossuth Lajos alakja égett bele legmélyebben a magyar közgondolkodásba, a magyar nemzettudatba. Személyének folklorizálódása már Magyarországról való távozása után megindult, s még életében szabályos kultusz alakult ki körötte. 80. születésnapján 32 megye és 17 város - a magyar többségű törvényhatóságok zöme - üdvözölte, az 1880-as évek végén 31 település fogadta díszpolgárává. A 19. század utolsó évtizedében városok és községek egymással versengve keresztelték át központi tereiket, utcáikat Kossuth nevére. S ami ennél is több, nagyon-nagyon sokan érezték úgy, hogy személyes viszony fűzi őket az ország egykori kormányzójához. „Kossuth apánk”-ként emlegették, magántársaságokban is megünnepelték névnapját, s magától értetődő természetességgel használták az agg politikus levélbeli megszólításakor a tegező formát, mint tette azt Szarvas városának képviselő-tes- tülete is, amikor 90. születésnapján köszöntötte.1 A rendkívüli ismertség és a példátlan tisztelet elvezetett Kossuth személyének szakralizálódásához: már a szabadságharc idején nemegyszer a magyarokat a szabadság ígéretföldjére vezető Mózesként beszéltek róla, később a magyarok megváltójaként is emlegették. Az 1880- 90-es években a Kossuth-tisz- teletben a vallási kultuszok számos elemét azonosíthatjuk. Az évfordulós ünnepeknek, a szoboravatásoknak szabályos rituáléja alakult ki, a használt retorikában rögzültek bizonyos kultikus nyelvi elemek, s a Kossuth-kultusznak része volt a zarándoklat - a torinói látogatás - és az ereklyegyűjtés. A Kossuth-tisztelet nemcsak külső elemeiben vette fel a vallási kultuszok jellegzetességeit, hanem - az egyöntetű korabeli leírások szerint - a rendszeres időközökben ismétlődő ünnepek a résztvevőknek a különleges élménybe való beavattatás, a megemelkedés élményét nyújtották. A városközpontokban álló Kossuth-szobrok ma sem csupán egy valamikor páratlanul erős kultusz kihűlt emlékművei. Különleges történelmi pillanatokban a Kossuth-kultusz nem egy eleme újjáéled, úgy, ahogy 1956-ban - a 48-as forradalom és szabadságharc más szimbólumaival együtt - újjáéledt a Kossuth-címer. Kossuth emlékének elevenségét mi sem mutatja jobban, mint az a tény, hogy a 2002-es választást megelőzően volt olyan párt, amelyik kampánystratégiájába beillesztette Kossuth születésének bicentenáriumát. Számunkra ebből az a fontos, hogy akadtak olyan pártvezetők, akik úgy gondolták, a 200 éve született politikus emlékének felidézése ma is gyakorlati haszonnal járhat. A különlegesen erős kultusz miatt Kossuth Lajos történeti szerepének bemutatása nem korlátozódhat politikusi működésének vizsgálatára. Döntéseinek fogadtatását és hatását már a szabadságharc idején befolyásolta az őt körülvevő kivételes tisztelet és népszerűség. 457
