Kőszegi Barta Kálmán: Kései kuruc - Dél-Alföldi évszázadok 29. (Szeged, 2010)

SUPPLEMENTUM

Mindennek ellentéteképpen köztársaságban az egybeeső állami és nemzeti szuvere­nitás fölött nem lévén más hatalmi tényező: ott az állami és a nemzeti legfőbb hatalom a summum imperium, vagyis az állami és a nemzeti legfőbb akarat mindig ugyanazt jelenti. Ezért legtökéletesebb államforma a köztársaság. Úgy elméletileg, mint gyakorlatilag tehát a köztársaság az igazi népuralom legtöké­letesebb kifejezője és megtestesítője lévén: a magyar népnek oda kell törekedni, hogy a királyság intézmény megtámadásáról szóló törvény eltörlésével, a mai monarchikus állam­formát alkotmányos úton vagyis a legáltalánosabb népszavazással létrejött demokratikus köztársasággá alakítsa át. II. Közjogi, államgazdasági, kulturális és szociális követelések. Addig is azonban, amíg a királysági intézmény megtámadásáról szóló törvény eltö­röltetnék, s a köztársasági államformavalóra válnék, tehát addig is, amíg hazánk sorsáról majd a királyi szuverenitástól ment tökéletes függetlenséggel intézkedhetünk: az Országos Kossuth Lajos-párt a következő reformok megvalósítását veszi föl programjába: 1. Az általános, egyenlő és titkos választójogon fölépült, ki nem cserélhető népparlament. Ez az alap, ez a kiindulási pont, ez a fundamentum. Enélkül, és addig, amíg a mai Bécs- csel egy húron pendülő és közpénzeken összevásárolható osztályparlament tarthatja mar­kában a magyar nép üstökét: addig még moccanni se lehet Magyarországon. Mert amint nem lehet házat építeni az első téglasor lerakása nélkül: akképpen az Országos Kossuth Lajos-párt radikális reformjait sem lehet megvalósítani a nép igazi akaratát kifejező par­lament nélkül. A népjogok kiterjesztése mellett pedig legfőbb dolog itt a titkosság, vagyis a választások tisztaságának, szabadságának és ingyenességének intézményes biztosítása abból a nagy nemzeti célból, hogy ez által a parlament ellenállóvá tétessék. A mai monar­chikus közjog szerint ugyanis a parlament bármikor haza kergethető - és ha a parlament Béccsel szemben rendületlenül megáll a nemzet jogai és követelései mellett: Bécs haza is szokta kergetni, s úgy a mostani, mint az új választási rendszer mellett, három hónap alatt tetszése szerint kicserél heti. Frivol játék ez Magyarország népével és alkotmányosságával, amely csak a külső színre alkotmányos, de valójában a legridegebb császári abszolutizmus. Már most a bécsi hatalommal szemben a nemzet jogai mellett hogyan álljon meg az a ma­gyar népképviselő, aki tudja, hogyha megáll, akkor haza kergetik, és a mostani választási rendszer mellett többé nem is jöhet vissza a parlamentbe? Béccsel szemben tehát inkább beadja a derekát, hogysem kicserélődjék, s ennek aztán csak a nemzeti jogok látják kárát. A monarchikus közjog szerint a mindenkori császár ugyan majd a népparlamentet is haza kergetheti, ámde a titkos, szabad és ingyenes választásesetén, erre a népképviselő azt felelheti, hogy: engem haza kergethetsz császár, de otthon az én népem, az én kerületem engem egy fillér nélkül újból visszaküld a parlamentbe, és én a küzdelmet a magyar nép jogaiért majd ott folytatom, ahol a szétkergetés miatt abba kellett hagynom. A magyar alkotmányosságnak a legnagyobb, mindennél előbbre való biztosítéka te­hát az, hogy a választások szabadságának, tisztaságának és ingyenességének intézményes 443

Next

/
Thumbnails
Contents