Kőszegi Barta Kálmán: Kései kuruc - Dél-Alföldi évszázadok 29. (Szeged, 2010)
KOSSUTH ZÁSZLÓ
Nyílt levél a nemzetgyűléshez. Tisztelt Nemzetgyűlés! Az alkotmányosság helyreállításáról szóló 1920. évi; !. t.-c. 12. §-a az államtői halalom mikénti gyakorlásának, vagyis az államformának kérdéséi eldöntetlenül hagyta. A törvényhozás megérezte, hogy ezt a sorsdöntő kérdést egyedül a nemzet döntheti cl népszavazás utján. Ebben a kérdésben a nemzet akaratával megegyezik az antant felfogása is, mert mikor 1919. november havában CiárU a legfőbb ötös tanács: megbízásából a magyar politikai pártokkal tárgyait, a Köztársasági Párt megbízottjai előtt hangsúlyozta, hogy az államforma kérdését az antant is népszavazás utján tartja megoldhatónak s a párt vezetőit felhatalmazta az antant ezen felfogásának nyilvánosságra hozására. Hazánkban a köztársasági államformát már égy évtized óta hirdeti az Országos Köztársasági Párt. E párt mindig törvényes fegyverekkel küzdött zászlójára irt célokért: Kossuth Lajos országának eljöveteléért. A párt tagjai minden szenvedésen, üldözésen s börtönön keresztül hívek maradtak Kossuth Lajosnak evangéliumához, A pártot a nemzetgyűlés 192t. évi junius 25-ik Ülésében valami Tasnády Kovács József nevű nemzetgyűlési tag destruktív törekvésekkel vádolta meg és „gettó zsidó csőcselék“-nek nevezte. Miután ez az egyén támadását a mentelmi jog védelme alatt intézte, nem fordulhattunk elégtételért a bírósághoz s országos népgyülésen akartuk a vádakat visszaverni. A budapesti áltamrendőrség főkapitánya gyűlésünkre nem adott engedélyt. Sem erre a gyűlésre, sem más összejövetelre. Meg akartuk ünnepelni a köztársasági eszme apostolainak, vértanúinak: Kossuth Lajosnak, Petőfi Sándornak, Martinovics Ignác és társainak emlékét, de a főkapitány ezeket a hazafias. emlékünnepeket sem engedélyezte. Sőt megtörtént az is, hogy egy tisztán irodalmi matinét jelentettünk be, melyen én Ady Endréről, régi, meghitt barátomról akartam megemlékezni s dr. Veér Imre, pártunk aletnöke a modern lírát óhajtotta ismertetni, de a főkapitány ezt az irodalmi maimét is betiltotta, azért, mert republikánusok vagyunk. Amig a királyság államformájának pártjai a legélénkebb akciót fejthetik ki, addig a republikánusok valósággal törvényen kívüli állapotra vannak ítélve. Megpróbáltuk a pártunk ellen elkövetett igaztalanSágokra nyilt levélben felhívni a miniszterelnök figyelmét, de levelünk megjelenését a censura megakadályozta. Most a nemzetgyűléshez fordulunk. Az a nemzetgyfdés, mely az általa alkotott törvényben az államforma kérdését nyitva hagyta, nem tűrheti, hogy a köztársasági államforma hívei üldözöttek legyenek. Vagy igaz az, hogy a magyar földben nincs gyökere a köztársasági eszmének s ebben az esetben egy pár telkes ember bátor igehirdetésétől nem kell félteni a királysági államformát, vagy megfordítva az az igaz, amit mi hirdetünk, hogy a magyar nép Kossuth Lajos politikai eszméjének, a köztársaságnak hive s ebben az esetben bűn volna erőszakkal elfojtani a nemzet akaratának megnyilatkozását. Hangsúlyozom, hogy a mi pártunk, mint a múltban, úgy a jövőben is mindig törvényes eszközökkel akar küzdeni a maga politikai eszméjéért s éppen ezért ragaszkodik a népszavazáshoz. A magunk részére csak annyi jogot követelünk, amennyit más pártok élveznek. 300
