Kőszegi Barta Kálmán: Kései kuruc - Dél-Alföldi évszázadok 29. (Szeged, 2010)
KOSSUTH ZÁSZLÓ
atrocitásokat, melyeket a munkapárti bűnbanda követett el a republikánusok ellen, s így az ország közvéleménye tájékozatlan maradt, s még az olyan magyar érzésű és magyar gondolkodású publicisták is, mint Polgártársam, meghátrálással vádolnak olyan férfiakat, kik minden üldözés dacára, erejükön felülmúló áldozatot hozva, halálos hűséggel s ragyogó tisztaságú önzetlenséggel állották meg helyüket. A száraz igazság a legszebb bizonyságtétel mellettünk. A köztársasági párt ellen hozott 1913. évi XXXIV. t.-c. jogállamban hihetetlen kegyetlenséggel meggyilkolta a köztársasági pártot, amikor a köztársasági mozgalomban való puszta részvételt is ötévi államfogházzal, 4000 korona pénzbüntetéssel, hivatalvesztéssel és politikai jogok felfüggesztésével bünteti. Hogy a hatóságok hogy értelmezték a törvényt, annak illusztrálására csak azt hozom fel, hogy a törvény még nem is volt szentesítve, s már a posta megtagadta a „Magyar Köztársaság” folyóirat szétküldését, s rendőrök jártak az előfizetőknél, s magyar rendőri stílusban figyelmeztették őket, hogyha tovább is járatják a lapot, ötévi büntetés vár rájuk. A köztársasági párt ellen hozott törvény szentesítése előtt a köztársasági párt gyűlést akart tartani Budapesten, de azt a főkapitány nem vette tudomásul. Ezen a gyűlésen akart a párt határozni további sorsa felől. A cselekvési szabadságától, a gyülekezési jogtól önkényesen megfosztott pártot az életbelépett 1913. évi XXXIV. t.-c. meggyilkolta. A köz- társasági párt helyébe megalakult az Országos Kossuth Lajos-párt, amely programjának legelső pontjául felvette a köztársasági párt ellen hozott törvény revízióját. A Kossuth Lajos-párt azóta minden törvényes eszközzel, fáradhatatlanul küzd a maga programjának, a magyar radikálizmusnak, a nemzeti demokráciának, a teljes állami függetlenségnek megvalósításáért. A köztársasági párt ellen elkövetett szörnyűséges atrocitásokat jellemzi, hogy a makói rendőrhatóság Csanádvármegye alispánjának és a belügyminiszternek jóváhagyásával tiltott népgyűlésen való részvétel címén magánházban való beszélgetés miatt negyven- három republikánust ítélt 15 napi elzárásra, s további 10 napi elzárásra átváltoztatható pénzbüntetésre. Aki ismeri a magyar rendőrségi büdös zárkákat, az tudja, hogy minden egy napi elzárás tízszer annyi fegyházbüntetéssel ér fel. A szentesi rendőrhatóság hasonló címen s hasonló joggal 23 republikánust ítélt el 10 napi elzárásra és 100 korona pénzbüntetésre. A szegedi és a budapesti és marosvásárhelyi törvényszékek előtt 29 köztársasági per van még mindig folyamatban. Eddig hét köztársasági perben hozott ítéletet a bíróság, s a köztársasági államforma hirdetése miatt a büntetőtörvény 173. §-ára való hivatkozással a vádlottakat elítélte. A bíróság Korniczky Dezsőt hat hónapi államfogházzal, dr. Ormos Edét196 szintén hat hónapival, dr. Nagy Györgyöt három hónapival, ifj. László Jánost 196 dr. Ormos Ede: újságíró, író, szül. Hódmezővásárhelyen, 1873-ban. Jogi tanulmányait Budapesten végezte. Makón ügyvédi irodát nyitott és hírlapírással is foglalkozott. Jogi tanulmányokat írt a Jogtudományi Közlönynek. Szerkesztette a Makó és Vidékét, amelybe sok szociális tárgyú értekezést írt. Budapesten a Népszava munkatársa lett. A proletárdiktatúra bukása után külföldre ment, ahol több külföldi újságnak dolgozott, majd a Keleti Újság (Kolozsvár) cikkírója volt. Művei: Mi okozta Magyarország felbomlását? A szocializmusról (1896). 298
