Kőszegi Barta Kálmán: Kései kuruc - Dél-Alföldi évszázadok 29. (Szeged, 2010)
KOSSUTH ZÁSZLÓ
jelzője lesz. Az események egymásra torlódnak, nagy elhatározások tüzei gyulnak ki, s szükséges, hogy pártunk közgyűlése határozottan megjelölje a jövendő teendőit. A magyar szentlélek, a Kossuth Lajos lelke áldja meg a mi pünkösdi tanácskozásunkat. 1914. május 31. Kossuth Zászló Dósa György Irta: Nagy György Ha Kossuth Lajos történelmi alkotásait, az 1848-iki törvényeket nézzük, e törvények legértékesebbjeinek, a közös teherviselésről, a robot, dézsma eltörléséről parancsolólag intézkedő törvényeknek soraiból halhatatlan fénynyel ragyog ki Dósa György193 lelke. Hosszú századokon át a fizetett történetírás szörnyetegnek rajzolta Dósát, s történettudósaink között a Márki Sándoré194 az érdem, hogy bátor kézzel kiásta az előítéletek kriptájából Dósa Györgyöt. Ma már Dósa, a háromszékmegyei Dálnok büszke, dacos, szentlelkű székelye ott ragyog a magyar szabadsághősök soraiban. Most négyszáz esztendeje, pünkösd vasárnapján zúgta el Dósa Czegléd piacán históriai riadóját. Az emberi egyenlőségnek evangyéliuma ez a beszéd. A székely nemes keblére öleli a jobbágyot, s fogadalmat tesz: „Testvéreimnek nevezem mindazokat, kik szabadságukat s jogaikat akarják helyreállítani. Szabadságtoknak megszerzésében társatokul vallom magamat, s a bekövetkező fáradalmakban és veszélyekben sem bátorságnak, sem bizalomnak nem leszek hijján.” 193 Dósa György (Dálnok, 1470 k. - 1514. júl. 20. k.): az 1514-i parasztháború vezére. Származását pontosan nem ismerjük, bizonyos azonban, hogy székely származású volt, emiatt Székely Györgynek is nevezték. Nándorfehérvárott lovaskapitányként szogált, ott 1514. febr. 28-án párviadalban megölt egy török vitézt, amiért a király címerrel tüntette ki. A Bakócz Tamás által meghirdetett török elleni keresztes hadjárat vezérének jelölték, seregét Pest alatt gyűjtötte össze. A sereg az antifeudális népi erők gyülekezetévé vált, s amikor II. Ulászló kir. Knin ostromára küldte, majd máj. 15-én a toborzást megtiltotta, ~ - időközben megszervezett és gyakorlatokkal fegyelmezett - seregével Ceglédre ment, ahol máj. 18-án tartott beszédében és ugyanott kiadott kiáltványában nyíltan a feudális rend megdöntésére szólította fel seregét. Mezőtúron és Békésen át D-felé vonult, amikor a feudális nagybirtokosok Báthori István vezetése alatt álló seregével máj. 26-án Nagylaknál megütközött. Előre küldött alvezérének, Balogh Istvánnak veresége után döntő csapást mért az urak seregére, a kezébe került Csáky Miklós püspököt és Telegdi István kincstartót kivégeztette. Arad és Lippa bevétele után jún. 16-án megkezdte Temesvár ostromát, de a várat (ahová Báthori menekült) hosszú ostrom után sem tudta bevenni. Az időközben felvonuló nemesség csapataitól előbb alvezére (Száleresi Gubacsnál jún. 21-én) szenvedett vereséget, majd júl. 15-én az Erdélyben Szapolyai János vezetése alatt gyülekező fősereggel szemben Temesvárnál is csatát vesztett. Sebesülten fogságba esett, s Szapolyai szörnyű kínzások közepette kivégeztette. Kínzását bámulatos lelkierővel viselte el. 194 Márki Sándor: (Kétegyháza, 1853. márc. 27. - Gödöllő, 1925. júl. 1.): történetíró, egyetemi tanár, az MTA tagja (1. 1892, r. 1912). — István öccse. Egy.-i tanulmányai elvégzése után előbb Aradon, majd Bp.-en gimn. tanár. 1892-től a kolozsvári egy.-en az egyetemes történelem tanára. Haladó szemléletű munkáiban különösen a nagyobb hazai parasztmozgalmak és szabadságharcok történetével, emellett Bihar és Arad vm.-k múltjával és földrajzi témákkal is foglalkozott. Sok tanulmánya, cikke, népszerűsítő írása stb. jelent meg. 292
