Kőszegi Barta Kálmán: Kései kuruc - Dél-Alföldi évszázadok 29. (Szeged, 2010)
KOSSUTH ZÁSZLÓ
Rákóczi Irta: Nagy György Hihetetlen vakmerőséggel folyik minden téren a nemzetrontás munkája. A koldussá kifosztott nemzetnek egyetlen megmaradt kincse hőseinek, vértanúinak megszentelt emléke volt. Most ezt is el akarják rabolni! A történelmi múltat akarják meghamisítani, hogy büszkesége, önérzete is elsorvadjon a nemzetnek. A múlt glóriás alakjait akarják árnyékba borítani, hogy fényükkel ne ragyogják be a jövendőnek útjait. A múlt halhatatlan óriásait akarják földre gyűrni, hogy mértékét veszítse a saját törpeségük. A hiénák első prédájukul Rákóczit, a legendás szabadsághőst szemelték ki. A Magyar Tudományos Akadémia kiadásában megjelent Szekfü Gyula könyve „A száműzött Rákóczi” cim alatt, melyben a szerző azt Írja, hogy Rákóczi „a fenyegető veszélyek idején megszökött Magyarországból, hogy lengyel szeretői ölében vigadhasson”, hogy „Rákóczi Párisban hamis kártyások pinkapénzéből uraskodott”, s „Rodostóban szökevények és szerencsekalandorok társaságában szőtte terveit, a hazugságokból szőtt pókhálót, mely az emigránsok legsúlyosabb átkát, a nevetségességet sem kerülte ki”. így ir a Magyar Tudományos Akadémia kiadásában megjelent könyv Rákócziról, a világtörténelem egyik legragyogóbb hőséről, az önzetlenség és önfeláldozás magyar Krisztusáról. Ha a magyar nemzet annyira sülyedt gyalázatában, hogy ezeréves történelme legideálisabb hőse ellen elkövetett merényletet megtorlás nélkül hagyja, akkor ez a nemzet méltó arra, hogy a Tiszáék bélpoklos tömlöcében elrothadjon. Meg kell mozdulnia az országnak! Gyűléseket kell tartani, melyen a nemzet bemutatja hódolatát Rákóczi előtt, s a hazug, becstelen könyvet kiadó Akadémiát felelősségre vonja. Más, egészségesebb erkölcsi érzésű országban csizmasarokkal taposnák ki beleit a Szekfü-féle patkánynak. Nálunk az Akadémia szállást ad neki, hízelegve hizlalja. Követelnünk kell az Akadémia közgyűlésének összehívását, hogy névszerinti szavazással nyilvánosságra kerüljön, hogy kik cinkostársai Szekfü Gyulának. Az Akadémia a nemzet pénzéből, igaz hazafiak adományaiból tartja fenn magát, s erkölcsi kötelessége tagjai sorából kizárni azokat, kik Szekfü könyvét kiadásra ajánlották. Az Akadémia elnöke Berzeviczy Albert munkapárti képviselő. Ettől a márványarcu mungótól hiába várjuk a nemzeti kegyelet megvédését. A képviselőházban az Akadémia védelmére egy rövid beszédet mondott, melyben gyalázatosán hazudott, elferdítette a tényeket. Letagadta Thallóczy Lajos183 szereplését, ki uszitója, felbujtója volt Szekfü Gyulának. Az az Akadémia, melyik Berzeviczyt,184 az olasz könyvek ollózóját ülteti elnöki székébe, csak magához maradt az egyetemen méltó, mikor kiadta „A száműzött Rákóczit”, a becstelenségnek, a hazugságnak, a förtelemnek könyvét. Az Akadémiának vannak ragyogó jellemű tagjai is, kik tudásukkal a nemzeti 183 Thallóczy Lajos: Strommer (Buda, 1856. dec. 8. - Herceghalon, 1916. dec 1.), történész, az MTA tagja (1. 1883, r. 1895), a Magyar Történelmi Társulat elnöke (1913-1916). 184 Berzeviczy Albert (Berzevice, 1853. június 7.-Budapest, 1936. március 22.): magyar politikus, történetíró, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. A kassai jogakadémián és a budapesti tanult. 1877-ben jogi doktorátust szerzett, ill. 1924-ben a budapesti egyetemen bölcsészdoktor lett. Sáros vármegyén volt szolgabíró, majd 1878-tól az eperjesi jogakadémián a politikatudomány, a közgazdaságtan és a jogtörténet tanára volt. 1914. március 29. Kossuth Zászló 282
