Kőszegi Barta Kálmán: Kései kuruc - Dél-Alföldi évszázadok 29. (Szeged, 2010)
KÉSEI KURUC
II. évfolyam. 'Előfizetési árak: Egész. túr . 10 Kur, - Wer. Kel évre .... 5 Kor. - fillér. .Vcgyiat cwc. . 2 Kor. SO filler. Fyeev sr.iau . — Kor, 10 fillér Mrsjelen.V kttciikcm ícisitr; . fsfltOrfífkSn és vasárnap reggel. SZÉKELY ÚJSÁG k HASfOMSZÉKIHEGYEl FÜGGETbEflSÉG! ÉS 48-SS PÄRT Í1IVATAE0S MPJÄ. Kézclivásárheíy, 1905. december 24. vasárnap. 105. szám. Siirloiiádj ti kliítiirilil; MolriAr Mind t.ik.Mu iieiji l‘o«u léim fé.rei ilUlo kO/leiíiíiiVrV mm.l ..iel.MiA-U'l jiínrvk c/lili- iIete.Kllj.il. kiiMeU.Mk íimlelé- 'eke! é> eIiil:.'ele.eVct TufóCfl l»tv4« könyv ken«kíüi w »lelve«i, Főszerkesztő: Dr. Szenliványl Árpiid. . KürnuiikMiVrs.'ikv Ur. Czi-gléill AlIklOs, Meuyas/al Mflidly, Dr. Nagy György. Felelős jzvrkcsziő; Molnár Emil. Fekete karácsony. Irt« V Dr. Nagy György. A szereiéinek tin népén nem . hirdetek a/. Írással néktek nagy örömet, mely az egész népnek öröme lenne, nem hirdetek, mert nem születeti meg a mi Megtartónk: a szabad, független Magyarország. A király újra elnapolta az országgyűlést harmadfél hónapra. Harmadfél. hónapig isinél parlamenti ellenőrzés,• alkotmányi felelősség nélkül folytatják gonosz munkájukat a kirendelt császári csatlósok. Nem ejti meg szivünket az ünnepnek öröme, a karácsonyia fénye nem világítja meg bánatunk éjszakáját. A máskor édes gyönyörűséget szerző, fényes ragyogást! fa most szomorú jelképe a királyi hatalom túl- lengésének. Míg ezer fényben csillog a kellemes levegőjű szobában a gazdagon felrú- ruházolt fenyőfa addig a más iik ezrei, melyeknek gyümölcse diszesili a karácsonyfát, téli zivatarban, zúzmarától lepve, vihariól tördelve küzdenek a puszta létért. Míg a király, egy ember, a Burgnak ragyogó fényű termeiben puha pompában élvezi az élet . gyönyöreit, addig a más emberek milliói égy nemzet milliói, kik pénzükkel és vérükkel nemzedékről, nemzedékre gazdagították a királyi hatalmat, a lelki szenvedések súlya alatt görnyednek, a legelemibb jogéit, a szabad élei jogáért küzdenek, harcolnak. Hol itt az igazság?! R Székely tljság tárcája. Emlékek. Szédülve énein örült szárnyalásod. Oh végtelenbe röppenő idő — A mint a tűnő múlt hamvat lerázod, A kétely árnya .mind telkemre nő. Az örök törvény itt, szivembe vésve. Szaluira ajkam vsak remegni bír; Megráz, legörhyeszt ielkeni döbbenése. Igaz csak egy : hogy közelebb a sir. Igaz csak egy, hogy minden röpke álom: Ábránd, gyönyör, bú, szenvedés, kereszt; A föld szennyén s a fényes ideálon Az elállításnak sáppadt árnya rezg. Szivünk miért ünnepli ifjúságát? Dohán miért sző tündér képeket ? Hervadt virágún a szél zúgva vág dl< Lombját lelépi téli förgeteg. Hajh f szőttem én isL-~- Bűvös volt a szende;: Halk, meglibbenő szárnya csupa fény — Titkot kerestem édes sejtelemmel Merész, nagy álmok hőse voltam én. Lelkem mohón a tudást szomjuhozta. Szilaj erővel csillagokra tört— S hitemből már az első út ki/osztn ... .‘I por hatalmas. Visszaránt a föld! Oh föld! Te volnál hát egész világunk ? Harcolni cél nincs dicsőbb, magasabb :-1 Csal; puszta kép a dics. a mit mi látunk. A lüzi.yifds. mi menny ormán hasad Szét foszlik álmunk fényes délibábja: A boldogságra a tudás kevés; A vágynak, mely a végtelent bejárta. Bús szemfedője: a megismerés. És hállgafám — « mint beszélt — a földel: ÁMinők szövője, csak maradj vélem ! Vigasztal itt. Via szárnyaid letörlek. Mámor, vidám dal. édes szerelem. légy röpke pere nem több— az énvilágom. Múló gyönyör ián.: mit virágom ad; S lehet, hogy egy szül hervadó virágon Én kitalii/om legszebb álmodat!' így szólt a föld: Lobogva szoniju lázba' Ügy uj csapáson Így indultam én, Színes virágát mind utamba rázta. Csak ügy tajnistam drága szőnyegén. ■ Bűvös daloknak édes. lágy zenéje, Kereste a visszhangot Ielkenten: Hívott minden perc új gyönyörre, kéjre, S új mámor űzte játékát vetem. S boldog vaíék-e? Hej, tavas: virágai Ti édes, édes. mámoros dalok.'... ,\'e hagyj el addig álmok dús világa, Alig á gyönyörnek karján meghalok! A föld Itimilgat édes, csöndes ágygyal. Hogy ne fújjon az ébredés nekünk — Mért'nem halunk, mig szivünk tele vágs'gyal. Alig álmainkból föl »cin ébredünk? Ébredni kellett I Fölrázott az étet. Váltamra Mié súlyos zaskezét! Ábrándimat, a sok szép tarka képet, Mint szél a tömböt, ügy szaggatta szét. Virág nem hull az uraimra többé. . Szeretkezésre dói nem hívogat — .V én siratom soká ■■■■■ talán örökké — fit röppent, édes ifjúságomat.' Szabó Jenő. 27 Ha már őseink a: maguk szabad ciha- j tarozásukból úgy határoztak volt, hogV a J magyar .nemzet monarchikus államformában ; teljesítse világtörténeti kiválását, ebben az ; államfői mában értékesítse anyagi és szellemi ; : erejét, ám mi sem akarjuk erőszakkal össze- ■ i törni az; ezredéves államformát. De igenis ; védjük, oltalmazzuk a forma régi kereteit s ; nem engedjük, nem engedhetjük, hogy a \ i nemzet rovására sziikütessenek, nem tűrjük ■ ■ a törvényhozás egyik tényezőjének, az al- ; kóló tényezőnek-: a nemzetnek folytonos megaláztatását, a nemzeti jogoknak önké* : nyes tiprását. if ’ .iereinkigsjil szólaltak á nemzet ellen fel- ; fogadott hóhérok: az ügyvivők, megyebiz- , fosok: ,Adjátok a ti nyákanokal a Babilóniai királynak jármába és szolgáljatok neki j 1 és az ó népének és éltek.“ És mi. a nemzet feleljük, hogy járomba í nem leszünk, mint szolgák nem almiunk ? élni, inkább .fegyver miatt, éhség miatt, j dőglialál miatt“ meghalunk, i Azért nem kellett volna szétoszlani a ; liépviselóháznak az elnapolást elrendelő királyi akaratra, hogy egyszer már szemtől j szembe álljunk, hogy' a fárasztó bizonytalanságot váltsa fel. A folytonos hátrálás, relirá■ lasa nem utagyar hadi taktika, a harcnak ez ' a fegyvere a bécsi arzenál ékessége. Vagy ; elég erősek vagyunk nemcsak hirdetni, ha- i nem megvédeni, kivivői is jogunkat, a $za! bad független élei jogát sakkor a nini asz- j tilsunk mi Iliién pilanata bűn. vagy gyengék erőtlenek vagyunk s minden bizodsil- immk hiálKivaióságát, mely reménynek hlu- ságát négyszáz esztendőnek gyászos töité- nete bizonyítja s ekkor is a mulasztásnak minden pillanata pi'in, meri akadályoz a gyűlölné vált szolgaélet feláldozásában. Ne légyen addig dicsőség a magassá- gos mennyekben az Istennek, ne legyen addig e füldón békesség és az emberekhez jó akarat inig az a nemzet, mely Isten dicsőségéért nem csak imával, de vérrel is annyiszor áldozott, inig az a nemzet, mely évszázadokon;: keresztül bástyája volt az európai békének, inig az a nemzet, melynek .minden igaz gyermeke maga a megtestesült jóakarat, mig e nemzet örökös küzdelmet folytat a reálörő rosszakarat ellen, míg a magyar nemzetnek meg nem születik Megtartójára szabiul jüggelcn Magyarország! ;• ■ — .........-.... ( k „Sistóy iljság- 100-ik siámá! eilolKták. f Kirá!ysértési per Molnár Emil elten. 7 A császári kontiány bitorolt hataimánukkarmaii ho. vatuvábh mim! nagyobb szemtelenséggel veri bele a nemzeti ctivniíltiis testébe. Nap nap illán olvassuk eddig is, hogy (tol ezt, hül azt a fővárosi Sápot királyiért« ár ti gye alatt tefuglallaitaa szolgálatkész ügyészség. Most úgy látszik a vidéki , lapokra iS kiterjesztik » sajtó inegijeszíésétc, el- ' reitentésm’ irányuló akciót. Büszkék vagyunk rá, hogy a .Székely Újság* az ebük közt szálka a hálálom szemében, hogy n* elsők közt vagyunk, kik tüdözest szenvednek a oein/ei Iiirdetclt I igazáéit. /